Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)
Történelem–História - Medgyesi Konstantin: Diszkurzív csomópontok a koalíciós évek demokrácia-diskurzusaiban
MEDGYESI KONSTANTIN Diszkurzív csomópontok a koalíciós évek demokrácia-diskurzusaiban Ezt követően az ország demokratikus teljesítményét a béketárgyalások dimenziójában kezdte elemezni, érvelése szerint azért is kell a demokrácia szellemében a haza ügyeit intézni, mert ha a magyar demokrácia tekintélyt tud kivívni, akkor a nagyhatalmak részéről hamarabb alakulhat ki bizalom Magyarország iránt, s ebből fakadóan gyorsabban megszűnhet a magyar területek katonai megszállása. Ezzel a kisgazda politikus nyilvánvalóan a szovjet megszállás tényére utalt, s abbéli reményének adott hangot, hogy ha a demokratikus államrend helytáll, akkor a nyugati hatalmak a szovjet jelenlét felszámolásában lesznek érdekeltek. Egy folyó-metafora keretében a távoli jövőre vonatkozóan ugyan, de felvetette annak lehetőségét, hogy majdan a demokrácia szellemében többségi kisgazda kormány alakuljon. A kommunista padsorokban döbbenten hallgatták Sulyok gondolatait, de egyelőre szó nélkül tűrték az elhangzottakat. Mikor azonban az FKgP-s vezérszónok történelmileg igazságtalannak nevezte annak lehetőségét, hogy az új béke-megállapodásban is elveszik a színmagyar területeket, akkor óriási hangzavar kerekedett. Maga Rákosi Mátyás is bekiabálva kelt ki Sulyok ellen. A kommunisták „országrontó sovinizmusnak" bélyegezték a kisgazda szónok gondolatait. „Sulyok Dezső képviselőtársam beszédét úgy is, mint a többségi párt szónokának a beszédét, hazánkra rendkívül károsnak, rossznak tartom”8 - mondta az MKP nevében a Sulyok után felszólaló Kádár János, aki azt is aláhúzta, hogy a politika feladata az úgymond „országpusztító sovinizmussal" szemben csakis a demokrácia „továbbfejlesztése" és a reakció elleni kíméletlen harc folytatása lehet. A kommunisták látszólag Sulyok „sovinizmusával" szemben pozícionálták magukat, de valójában a kisgazda politikusnak a szovjet csapatkivonulásról és a többségi demokrácia-eszményről mondott szavai vághattak az MKP elevenjébe. A verbális és kommunikációs attakot azonban a „sovinizmus" elleni harc örve alatt tudták megindítani Sulyokkal és az FKgP-vel szemben. Valóságos támadássorozat nyitánya lett Sulyok beszéde, a megszólalás szövege nyilvánvalóan ürügy és nem ok volt a kommunisták számára. Az addig offenzívában lévő kisgazda valóság- és demokrácia értelmezés védekezésre kényszerült, a nyilvánosság fórumain a kommunisták ettől a jelképes pillanattól átvették az irányítást és agresszív kommunikációs stratégia jegyében kényszerítették defenzívába az FKgP-t. Február 9-én a Szabad Nép „felelőtlen beszédnek” minősítette Sulyok szavait,9 a vezércikk úgy fogalmazott: fel kell tenniük a kérdést, vajon támogatja-e egyáltalán a Kisgazdapárt és vezérszónoka a magyar demokratikus államberendezkedést. Az írás a baloldal képviselőit nevezi az „igazi demokratáknak", és egyúttal felszólítja a demokratákat, hogy zárják szorosabbra soraikat, mert meg kell védeni a „demokratikus kormányzást.” 8 Uo. 405. p. 9 Felelőtlen beszéd. Szabad Nép, 1946. február 9.1. p. 190
