Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)
Köszöntők–Méltatások - Marjanucz László: A tudós „makai” (Tóth Ferenc 90. születésnapjára)
MARJANUCZ LÁSZLÓ A tudós „makai” (Tóth Ferenc 90. születésnapjára) A vármegye törvényhatósága feladatul tűzte ki, hogy közművelődési alapja révén segítséget nyújt minden oly kulturális tevékenységhez, amely a vármegye közművelődését előbbre viszi. A beérkezett pályázatokra reagálva mondták: „Ily irányú munka kíván lenni dr. Erdei Ferencnek,, Makó társadalomrajza" c. munkája. A segítségnyújtáshoz indokul szolgál a fiatalszerzőnek hasonló természetű és már ismert tevékenysége." Erdei azzal indokolta kérelmét, hogy tervezett dolgozata a Csanádmegyei Könyvtárban már megjelent tanulmányának (A makói parasztság társadalomrajza) kiegészített és megújított mása, és magában foglalja Makó város teljes társadalomleírását, a jellegzetes mezővárosi társadalom fejlődésének elemzését, különös tekintettel a parasztság átalakulására. A munka egy-egy fejezete már eddig megjelent a „Népünk és Nyelvünk (szerk.: Bibó István), illetve a Magyarságtudomány ( szerkesztő Ortutay Gyula) 1935. évi számában „mutatványképpen , hivatkozással a teljes tanulmány közeli megjelenésére". A kiadó a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma, s a könyv terjedelme 12 ív, a kiadás költségei 800 P-t tesznek ki. A nyomda 300 P-t hajlandó hitelezni későbbi és részletfizetésre, viszont a Kollégium mindössze 100 P-t tud a könyv kiadására fordítani, fönnmarad tehát 400 P, „mely összegnek előteremtésén múlik könyvem kiadása” fejezi be Erdei kérelmét. Csanád-Arad-Torontál vármegye Alispáni Hivatala 1937. március 17-én értesítette Erdei Ferencet ( Makó Új utca 1.), hogy 100 P-t kiutaltak számára. Erdei a jó példa arra, hogy a haladás nincs ellentmondásban a nemzethűséggel. Petőfinél sem lehet a forradalmárt és a hazafit szétválasztani. Az irodalomtörténész Tóth Ferencet úgy tartja számon az irodalomtudomány, mint aki József Attila makói éveinek legátfogóbb kutatásait adta. József Attila szinte gyerekként itt avanzsált költővé, pályafutásának kezdetéről,szinte minden mozzanatáról Tóth Ferenc kutatásaiból nyerünk képet. A „kép” fogalom használata indokolt, mert az egy kerek egészet ábrázol, ami életével, fejlődésével kapcsolatba hozható, az megjelenik e képben. Több írásában kiemeli szerzőnk azt a fontos életrajzi momentumot, hogy szinte gyerekként került a városba, amelyet befogadó viszonyulása miatt hamarosan otthonának tekintett. Oroszlánkörmeit ugyan már itt megmutatta, amit több irodalmi nagyság leveleivel bizonyít Tóth Ferenc, jóllehet a „nagy versek" későbbi évek alkotásai lesznek. Viszont azzal, hogy a költő fiatalkori „zsöngéit” szerzőnk fölkutatatta, s azt -mintegy értékmentésként is- a közgyűjtemény számára megszerezte, nagy érdemeket szerzett a teljes József Attila életmű szövegkiadásában. Ebben vitt szerepe, mondhatni, művelődéstörténeti jelentőségű, mert a költő makói versfüzeteinek közzétételével jelentős eredeti forrásanyagot tett hozzáférhetővé. 19
