Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)
Köszöntők–Méltatások - Marjanucz László: A tudós „makai” (Tóth Ferenc 90. születésnapjára)
MARJANUCZ LÁSZLÓ A tudós „makai”. (Tóth Ferenc 90. születésnapjára) Tóth Ferencnek köszönhetjük, hogy a makói gyökerű országos, sőt világhírre emelkedő emberek biográfiáját is publikálta. Köztük vannak aladémikusok ( Erdei Ferenc), művészek ( Páger Antal), föltalálók-mérnökök ( Galamb József) mecénások ( Marczibányi István). Közülük most csak a politikusról és a tudósról szóló írását emeljük ki. Eckhardt Tibor és Makó c. tanulmányában a városból elszármazott és a legjelentősebb politikai pályát befutott személyről készített életútportrét.11 A köztörténetben jelentős szerepet játszó Eckhardt társadalmi súlyát a makói gyökerekből vezeti le: a függetlenségi eszmekor alapozta meg későbbi rendszerkritikus nézőpontját. Az ennek igazolására közölt levélrészek országos dimenziót adnak egy kevésbé ismert politikai közeledésnek, nevezetesen a kisgazdák és a (makói) Kossuth Párt demokratikus elveken alapuló összefogásának. Tóth Ferenc történészi látásmódja a két politikai irányzat közötti lehetséges együttműködés alapjául a Kossuth Párt népi programjának közös elfogadását jelölte meg, nem alaptalanul. írása módszertanilag is fontos, mert az országos- és helytörténet okozati összefüggéseire mutat rá. Tóth Ferenc másik szívesen kutatott személye Erdei Ferenc. Ő több szempontból is másféle megközelítést igényelt, mint pl. József Attila. Született makói volt, hagymás családból származott, s a népi szociográfiához kapcsolódó értelmiségi aktivitása során megújította az egész magyar társadalomtudományt. Három olyan életút-elem, amely a makóiságot összekötötte a modernizáció általánosabb folyamataival. Tóth Ferenc erre a különleges adottságra érzett rá, és helyezte el szakszerű módon a néprajzi (hagyma), és a történeti (társadalom) múltba illesztve. Erdeiről írva kitér a népi mozgalom makói szálaira is. A monográfia fejezeteként olvasható elemzés újdonsága, hogy abból nemcsak Erdei, de rajta keresztül lényegében az egész népi mozgalom alapvető törekvése ragadható meg, ti, annak fölzárkóztató és kiigazító modernizációs programja. Ez nemcsak a népi mozgalom legfontosabb követelése, de a későbbi népi demokrácia gondolati alapja is, ameny- nyiben népi demokrácián az önkormányzati szabadságot érti. A „magyar" szempont eluralkodása Erdei írásaiban a valóság szociális artikulálásából fakadt. Erdei szerzőnk által is gyakran hivatkozott és értelmezett munkája a Makó társadalomrajza. A német szellemtörténet hatására Magyarországon is kibontakozott a falukutatók mozgalma, mely a parasztságban a magyarság törzsét, nemzeti kultúrájának fő inspirátorát látta. Erdei gondolkodó jogászként és otthonról hozott élménye alapján határozta el, hogy részt vesz a magyar valóság újradefiniálásáért indított mozgalomban a paraszti lét valóságos ábrázolásának szándékával. Ehhez kínált alkalmat Csanád Vármegye pályázati kiírása.12 111n memóriám Eckhardt Tibor. Szerk.: Tóth Ferenc. Makó, 1993. 12 Dr. Erdei Ferenc: Makó társadalomrajza című könyve kiadásához segélyt kér. MNL-CSML CSAT Kgy. 6701/937) Az Erdei Ferenc kérelmét tárgyaló CSAT vármegye kisgyűlési jkv-ből (1936. dec. 5. 18
