Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)
Történelem–História - Urbancsok Zsolt: Makói zsidó polgársors. Szemere (Schwarz) Manó élete és tevékenysége
URBANCSOK ZSOLT Makói zsidó polgársors. Szemere (Schwarz) Manó élete és tevékenysége A kiáltozásra a szemben lévő moziból kitódultak az emberek, és- ahogy Schwarz Manó írta - „a vérvád hatalmas konsternációt38 keltett”. A rendőrök ismét elvezették az ordítozó Kincsest, de amint elengedték, az harmadszor is visszatért. A rendőrség erre nagyobb erőkkel újra a helyszínre vonult és szisztematikusan átkutatta a házat, ezzel is növelve a tömegben a vérvád gyanúját. A Maros-partról este tért haza a család. Ismerve Manó habitusát, nem nehéz elképzelni azt a megaláztatással vegyes dühöt és felháborodást, amit a családfő akkor érezhetett. Nem várt másnapig, még aznap este, jóval nyolc óra után felkereste a családja körében éppen vacsorázó alispánt, és személyesen tett panaszt nála. Az ügy kivizsgálását azonnal megkezdték Éjfél előtt (!) Kiss János főispán jelentést kért a rendőrkapitánytól. Másnap Schwarz Manó táviratban küldött feljelentő levelet a belügyminiszternek, majd panaszlevelet írt a szociáldemokrata Szakasits Árpád miniszterelnök-helyettesnek „Távollétemben megtartották a házkutatást (...) a padozatot is vizsgálták, nyilván vérnyomokat keresve, de sem textilt, sem bőrt, sem gyermekhullát nem találtak, ellenben a házkutatással a primitívebb emberek előtt valószínűsítették a vérvádat. (...) Dédszülőktől visszamenőleg az egész családom makói származású, az én munkás életem nem csak Makón, hanem a megyében is mindenki előtt nyitott könyv, nem csak a szociáldemokrata pártnak, hanem a törvényhatósági bizottságnak is tagja vagyok”39 A rendszer ellensége A vérvád kezdete volt egy olyan időszaknak, amelyben az egyre erősödő kommunista befolyás, majd a Rákosi-féle fordulat után a rendszer ellenségének minősített Schwarz Manó társadalmi és gazdasági mozgástere egyre szűkült, végül teljesen ellehetetlenült. Korábban származása, 1948 után viszont társadalmi státusza miatt üldözték, hiszen az 1950-es évek elejétől a sztálinista rendszer egyik célja a meglévő felemás polgári struktúrák felszámolása volt. Ennek egyik legfőbb eszköze a proletarizáció, a magántulajdontól való megfosztás, amely már 1945-1947-ben megkezdődött. A középosztályi csoportok gazdasági és társadalmi pozícióvesztése, marginalizációja az '50-es években gyorsult fel, és a '60-as évek első harmadában zárult le. A megváltozott feltételek között új érvényesülési stratégiák kialakításával kellett alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez.40 1947. február 3-án Schwarz Manó a nevét Szemerére változtatta. Érdekes módon ezt az egyértelműen asszimilációs lépést nem a Horthy-éra idején, hanem 1947-ben, a kommunista befolyás erősödésekor tette meg. 38 Konsternáció jelentése: ijedtség, megdöbbenés 39 Pelle János: Az utolsó vérvádak - Az etnikai gyűlölet és a politikai manipuláció kelet-európai történetéből. Budapest, 1996.196. 40 Valuch Tibor: Változás és folytonosság a magyar társadalomban a XX. század második felében. In: Szabolcs-Szatmár-Beregi Levéltári Évkönyv 15, Nyíregyháza, 2001.187-196. SCHWARZ MANÓ GÄBONA- £S TERMÉNYKERESKEDŐ IRODA: HUNYADI-UTCA 2/a. - LAKAS: HUNYADI-UTCA 2/a. TE LE FO N S ZAM : 287. M AlvO TELEFONSZAM: 233. 24728
