Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)
Köszöntők–Méltatások - Marjanucz László: A tudós „makai” (Tóth Ferenc 90. születésnapjára)
MARJANUCZ LÁSZLÓ A tudós „makai”. [Tóth Ferenc 90. születésnapjára) Az időből addig még nem futotta jelentősebb publikációs tevékenységre, de az igazgatói megbízatás, a poszt tárgyi természetéből adódóan is, és saját történeti érdeklődését is kielégítve, a helytörténeti kutatások irányába fordult. Már 80-n túl rendezte sajtó alá Csepregi Imre pápai prelátus 1944-1953 között írt naplóját. További céljai között említette Makó művészettörténetének megírását.5 2003-ig 150-nél is több kiadványt szerkesztett Makó történetéről, és 353 publikációja jelent meg.6 Széles körű városismeret tükröződik élete legnagyobb tudományos vállalkozásában, az általa főszerkesztett és nagyrészt írt hat kötetes monográfiában. Hatalmas szakmai és tudományszervezői vállalkozás, amit csak annak a tudásbeli anyagnak, szerkesztői gyakorlatnak és könyvkiadási menedzsment tapasztalatoknak a birtokában lehetett megvalósítani, amivel egyedül Tóth Ferenc rendelkezett. Valódi eredmények születtek nagy anyagfeltárás és alapkutatás talaján. Az első két kötet teljes mértékben egyéni teljesítménye.7 Térképösszeállítása óriási fáradozással végrehajtott gyűjtés eredménye, Makó történetének térbeli elrendeződését mutató megkerülhetetlen forrása. „A makói hagyma" egy értékelés szerint „világelső könyv” részben méretei miatt (800 oldal!) de főként végleges kutatási eredménye okán, mert nem bővíthető, eszményi teljességet alkot. A „Hagyma" nemcsak történeti - néprajzi monográfia, de helyi érdekességek alapján újraértelmezett, botanikai illetve növénynemesítő összefüggésekbe ágyazott eljárásmód eredményeinek leírása. És ez nemcsak a Makó-ismeret szempontjából fontos.8 Legbüszkébb a Makó néprajza kötetre, amely ugyan többszerzős monográfia, de a Csanádi térség, mentalitás, gazdálkodás, építkezés, népművészet fejezeteket ő írta meg. Ezek az opusok elsősorban a magyar értelmiségnek szólnak, de fő érdeme a makói önismeret tudományos megalapozása, a helyi identitás kútfőjének a megalkotása. Tehát egyszerre tudományos hozadékú a szakmának és lokális fogódzkodó a makóiaknak. A tudománynak értéket jelentő mélyfúrások alapjává válhatnak a továbblépés felé vezető összehasonlító elemzések számára. Makó nevét hallva szinte mindenkinek a hagyma jut eszébe. Sokat tett ezért Tóth Ferenc, de még többet tett ezen egyoldalúság pluralizálása érdekében a város szellemi és kulturális örökségének föltárásával. 5 Délmagyarország, 2008.11. 25. 6 Mátó Erzsébet: Tóth Ferenc műveinek bibliográfiája. In: A legmakaibb makai. Szerk.: Marosvári Attila és Zombori István. Szeged-Makó 2003.203-221. 7 Makó régi térképei. Makó, 1992, A makói hagyma. Makó, 1998. 8 Ethnographia 110. évf. 1999/2488 16
