Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 1. (Makó, 2017)

Bogoly József Ágoston: A Croce-hatás forrásvidékén. Kiss Ernő, Benedetto Croce, József Attila

BOGOLY JÓZSEF ÁGOSTON

A Croce-hatás forrásvidékén - Kiss Ernő, Benedetto Croce, József Attila

József Attila Benedetto Croce: Esztétika. Elmélet és történet címmel, a Kiss Ernő által fordított könyvből az Intuíció és művészet című szövegrészt tartotta nagyon fontosnak, vitáiban, töredékszerű esztétikai írásaiban és levelezésében ennek tanúbizonyságát adta. A József Attila levelezése című kiadvány megjelentetése a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársainak kitűnő filológiai munkáját örökíti meg (ösz- szeállította: H. Bagó Ilona, Hegyi Katalin, Stoll Béla. S.a.r., a jegyz. írta: Stoll Béla. Osiris Kiadó, Budapest, 2006.). Itt olvasható József Attila 1928. július 30-án József Jolánhoz írt levele, melyben Benedetto Croce: Esztétika. Elmélet és történet című, magyar fordításban olvasható művére hívja fel a figyelmet.

Benedetto Croce József Attila Mama című versét Lina Linari olasz nyelvű fordításában a budapesti Corvina című folyóirat 1942. júniusi számából ismerte meg. A vers annyira megnyerte Benedetto Croce tetszését, hogy személyesen írt méltató cikket a Mama című vers olasz nyelven megjelent fordításáról 1942-ben, és ezt az írását a La Critica című, nemzetközileg ismert saját folyóiratában közölte. Ezzel a József Attila-verset világhírűvé tette, (vö. Benedetto Croce: Un fiore di poesia. In: La Critica, 1942. nov. 20. 341.; vö. Szabó György: Benedetto Croce megjegyzései József Attila egy verséhez. In: Irodalomtörténet, 1958. 1. 146-149.); Benedetto Croce cikke József Attila „Mama” című költeményéről. (Megjelent: La Critica,1942 .november 20.) In: Irodalomismeret, 2003.1.59-60.).

A Corvina című folyóirat Benedetto Croce által megismert 1942. évi 5. és 6. számában Bóka László írt olasz nyelvű áttekintő cikket a magyar líra Vajda Jánostól József Attiláig ívelő korszakának költőiről és a rendelkezésre álló olasz nyelvű fordításokból válogatást adott közre. József Attilától Lina Linari fordításában itt jelent meg olasz nyelven a Tiszta szívvel, a Mama, a makói Maros-part élményközegében fogant Megfáradt ember és a Csak az olvassa... című vers, (vö. Bóka, Ladislao: La lirica moderna ungherese. I-II. In: Corvina, 1942. 5. sz., 6. sz.).

Szauder József és Takács József írt Benedetto Croce művészetfelfogásáról. Kelemen János magyar nyelven összefoglaló kismonográfiát írt Croce munkásságáról (1995). Kelemen János a szerzője a nemzetközileg szakmai szempontból nagyra értékelt, olasz nyelven megjelentetett, Idealismo e storicismo nell’opera di B. Croce című monográfiának. Kaposi Márton A szellem filozófiája címmel válogatást szerkesztett és adott ki Croce bölcseleti műveiből. Kaposi Márton: Intuíció és költészet. (Benedetto Croce esztétikája) című könyve (1994) Croce művészetelméletben és irodalomelméletben érvényesülő hatását is kiemeli. Lengyel András: „Gondja kél a gondolatban". Az értekező József Attiláról címmel jelentette meg a József Attila-kutatás eszmetörténeti szempontjából érdekes könyvét a Tiszatáj-könyvek sorozatban, Szegeden, 2005-ben, (vö. a könyv 8-9., 11., 34., 48-52., 55., 64., 76., 78., 80., 93., 95., 105. és 111. oldalaival). Tóth Ferenc: „Az otthonom pedig hát ott, Makón van.” József Attila makói évei című könyve (Makó, 2005., 2. kiad. 2006.) a Makóhoz köthető Croce-hatást, Kiss Ernő makói származású irodalomtörténésznek, tanárnak és fordítónak a magyar Croce-recepciót megalapozó tevékenységét nem említi meg.

87