Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 1. (Makó, 2017)
Üveges Krisztina: Kocsis Imre munkássága
ÜVEGES KRISZTINA Kocsis Imre munkássága A süllyesztett relief a költő a Szépség koldusa c. kötetének címlapját ábrázolja, mert a kötet versei Makón íródtak. Egerben a Neumann János Szakközépiskola aulájában valósult meg függesztett térplasztikája, egy színes pillangókból álló kompozíció (1988, poliésztergyanta, bambusz merevítőkkel).31 A csurgói 1. sz. Általános Iskola tanári szobájába készült Lepke kompozíció című pannója (1989, secco és fa plasztika, akril-gyanta rétegelt lemezen).32 E nagy volumenű művek mind motívumaikban, mind anyaghasználatukban szervesen kapcsolódnak a szorosan vett képzőművészeti alkotásaihoz, ettől is annyira egységes e sokszínű életmű. Érdemes azt is kiemelni, hogy művei mindig a korszerű vizuális kultúra nyelvén szólaltak meg, viszont tartalmukban a határozottan a saját útját járó alkotó mondanivalóját adták át. A nemzetközi képzőművészeti élet változásai a hazai szcénára, ezen belül Kocsis munkájára is hatottak. A posztmodern áthatotta a filozófiát, az irodalmat, az építészetet. Fontos mozzanat a 80-as évek elején a transzavantgárd vagy új festészet elnevezésű tendencia előretörése, ami mediális változásokat hozott magával: a videó, a számítógép új eszközként jelentek meg, de alapvetően és széles körűen a festészet dominanciája határozta meg a képzőművészetet. Kocsis Hann Ferencnek adott interjújában33 bizonytalan, átmeneti jellegűnek írta le a nyolcvanas évek elejét, mert munkásságában lezárulni látszott egy egységes korszak. A murális munkák hatalmas szakmai felkészültséget igényeltek, de kevésbé voltak alkalmasak a kísérletezésre. Ez az útkeresés viszont megfogalmazódott grafikáiban. A Filmmunka I., a Marokkó, az Irka-firka (1983; 1982-83; 1982, mind ofszetnyomat) az alkotói tevékenység alapjaihoz nyúltak vissza, e műveken a művészt látjuk, amint ceruzát fog, és a papíron nyomhagyással kísérletezik. Ezek az életmű új vonulatának első elemei, melyek a művész személye körül fogalmazódnak meg. Legplasztikusabban az Uram segíts! c. sorozatban (1983, kasírozott fotó, akril) fogalmazta ezt meg a művész, ahol minkét kezében szórópisztolyokkal látjuk dolgozni, mint egy utcai graffi- ti-művészt. Amint Hann Ferencnek elmondta, ezt tényleg szó szerint kell érteni, a hogyan továbbról szólnak e művek.34 Azt is mondhatnánk, hogy az ilyen konceptuális magatartás megkésettnek tekinthető a nyolcvanas években. Azonban, ha inkább átadjuk magunkat Kocsis gondolatmenetének, akkor átvezet minket a formálódó nagy sorozathoz, a Kaszás-művekhez (1985, kasírozott fotó). A papíron végrehajtott gesztusokból indulva építette fel Kocsis ezt az új sorozatot, melynek főszereplője művész, aki kaszájával egyaránt megműveli (szó szerint roncsolja, hasítja) a vásznat és a gondolati tartományokat. Talán egy korábbi művében sem fogalmazta meg így és tette univerzális léptékűvé Kocsis a művész tevékenységének lényegét: A Kaszás, a Szivárványkaszás, a Viharkaszás küzdelmét értelmezhetjük az emberen túli folyamatokkal, a halállal, az Istennel való munkálkodásként. 31 Magyar Nemzeti Galéria, Lektorátus Adattár, 2500/2014/ K/56.387-007-K-80 32 Magyar Nemzeti Galéria, Lektorátus Adattár, 2500/2014/ K / 389-003-K-80 33 Hann Ferenc 1988. 34 Hann Ferenc 1988. 63
