Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 1. (Makó, 2017)
Bogoly József Ágoston: A Croce-hatás forrásvidékén. Kiss Ernő, Benedetto Croce, József Attila
BOGOLY JÓZSEF ÁGOSTON A Croce-hatás forrásvidékén - Kiss Ernő, Benedetto Croce, József Attila Esztétikájáról Sas Andor az Athenaeum című bölcseleti folyóiratban a tudományos szakközönségnek szóló ismertetést tett közzé 1915-ben. Ugyanebben az évben egy L. szerzői jelű cikk a Művészet című folyóiratban is megjelent a Kiss Ernő által fordított négyszázkilencvenöt oldalas Croce-féle Esztétikáról. Az írás szerzője a nevének csak kezdőbetűjét jelölő Lyka Károly lehet. A Croce-hatás és József Attila. Benedetto Croce József Attila versét méltató cikke A Benedetto Croce iránti hazai érdeklődés fellendült. Farkas Zoltán fordításában 1917-ben látott napvilágot Croce: Az esztétika alapelemei. (Breviario di estetica.) című műve. Kristóf György a Farkas Zoltán által fordított Croce-művet ismertette 1917-ben az Egyetemes Philologiai Közlönyben és ebben az évben még a Nemzeti Nőnevelés is közölt a Farkas-féle fordításról egy recenziót Solymossy Sándor tollából. Az esztétika alapelemei második kiadását pedig 1924-ben Tankó Béla ismertette a Protestáns Szemlében. A magyar tudomány egykorú világában, szűkebb szaktudósi körökben Croce hatása az eredeti olasz kiadásokon keresztül már a huszadik század elején érvényesült. Croce műveinek széleskörű ismertsége, a szerző hírneve a huszadik század első harmadában alakult ki. Az Első Nemzetközi Irodalomtörténeti Kongresszust Budapesten rendezték meg 1931-ben, és ezen Benedetto Croce is részt vett, (vö. Szabó Tibor: „Az igazi költészet nagyon ritka...” Benedetto Croce a budapesti irodalomtörténeti kongresszuson 1931-ben. In: Irodalomismeret, 2003. 1. 54-56., Szabó, Tibor: La visita di Croce a Budapest nell931. In: Benedetto Croce 50 anni dopo. Aquincum Kiadó, Budapest, 2004. 58-68.). József Attilára nagy hatással volt Croce intuíciótana. József Attila a kontemp- lációban sűrűsödő ihletet a szemlélet és a gondolat ellentétében való egységként érzékeli és értelmezi. József Attila gyakran forgatta a Kiss Ernő fordításában megjelent crocei Esztétikát. József Attila Ihlet és nemzet című tanulmányában Croce gondolatmeneteit igyekezett továbbfejleszteni, és a Babits ellen írt pamfletjében is támaszkodott Croce fogalmaira. A Babitshoz közel álló Basch Lóránt 1928-ból idézett fel egy ide vonatkozó részletet: „Néhány nap múlva, december 17-én, Babits hétfői fogadó-napján, a fiatal írók összejövetelén ott találjuk József Attilát is. Török Sophie naptári feljegyzései szerint akkor lehetett náluk először. Sokan jöttek el aznap - közeledett a nagy irodalmi esemény: az első Baumgarten-díj. A tizenkét fiatal között volt Illyés Gyula is, ugyancsak előszörre. Tanulmányát Babits utolsó verseskötetéről, Az istenek halnak, az ember élről néhány hét előtt hozta a Nyugat vezető cikként. József Attila hívására jött el, és Babits üzenetére, hogy szeretne vele megismerkedni. Illyés elbeszéléséből tudom, hogy egy utcasarkon találkoztak, és együtt mentek fel a költőhöz hármasban Erdélyi Józseffel. József Attila és vendéglátója között ezen 85
