Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 1. (Makó, 2017)

Bogoly József Ágoston: A Croce-hatás forrásvidékén. Kiss Ernő, Benedetto Croce, József Attila

BOGOLY JÓZSEF ÁGOSTON

A Croce-hatás forrásvidékén - Kiss Ernő, Benedetto Croce, József Attila

az estén élénk vita támadt Benedetto Croce intuicionista esztétikája körül. A fiatal költő művészetszemlélete itt ütközött össze először Babitséval." Basch Lóránt itt lábjegyzetben említi: „A kritikai kiadás 111. kötetében Ihlet és intuíció címen olvasható esztétikai töredékből kitűnik, hogy a fiatal költő elmélyülten foglalkozott Croce intuíciótanával és annak fogalom meghatározását helyesnek tartotta." (Basch Lóránt: Egy literáris pör története. In: Irodalomtörténet, 1959. 3-4. 408-433. Idézet helye: 410-411.)

A Croce-hatás elmélettörténeti, eszmetörténeti kérdéskörét Tverdota György tanulmánya részletesen tárgyalta. Tverdota György írja: „Nagyszámú utalás, párhuzam mutatja, hogy az a könyv, amelyből József Attila megismerte az intuicionista esztétikát, az Esztétika. Elmélet és történet című kötet volt. Ennek megjelenése után Croce írt néhány fontos művészetfilozófiai tanulmányt, amelyekben továbbfejlesztette, kiegészítette esztétikai tanait, s közülük kettő magyarul is napvilágot látott. József Attila prózájában felismerhető néhány olyan gondolat, megfogalmazás, amelyeket csak Az aesthetika alapelemeiből meríthetett." (Tverdota György: József Attila és Benedetto Croce. Az intuíció tanától az ihlet tanáig. In: Irodalomtörténeti Közlemények, 1980. 2. 561-580. Idézet helye: 563.; vö. Sárközy Péter: Croce József Attiláról, József Attila Crocéról. In: Benedetto Croce 50 anni dopo - Benedetto Croce 50 év után. Szerk. Fontanini Krisztina, Kelemen János, Takács József. Aquincum Kiadó, Budapest, 2004. 461-464.)

Fehér M. István: Párhuzamok az irodalom és filozófia gadameri elhatárolásával: József Attila és Benedetto Croce című fejezete külön figyelmet érdemel. Itt Fehér M. István a Croce-hatást hordozó Esztétikai töredékek címmel ellátott József Attila-írást emeli ki. „Érdemes kitérnünk röviden e ponton a filozófus Benedetto Crocera, akire József Attila esztétikai nézetei kidolgozásában több szempontból is hivatkozott. Croce fejtegetései során találkozunk egy olyan megfontolással, amely a filozófiai szöveg, illetve az értekezés Gadamer és József Attila által osztott közös álláspontjához nagy mértékben hasonló belátást fogalmaz meg. „Egy filozófiai állítást, úgy tűnik, csak akkor birtokolunk igazán, ha egyszer lefordítottuk - mint mondani szokás - saját nyelvünkre - írja Croce. - /.../ Ezért semmilyen (filozófiai) könyv nem elégít ki igazán / .../ Amiről itt szó van, nem más, mint annak más szavakkal való kifejezése, hogy a megértés-értelmezés során csak akkor sajátítjuk el a múltból hozzánk eljutott hagyomány vagy szöveg értelmét, ha azt az ismerősség és idegenség közötti hermeneutikai térben új nyelviséggel keltjük életre: mint Croce fogalmaz, „saját nyelvünkre lefordítjuk", vagy ahogy József Attila írta: „saját szavainkkal fejezzük ki". (Vö. József Attila: Esztétikai töredékek. József Attila: Cikkek, tanulmányok, vázlatok. S.a.r. Szabolcsi Miklós. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958. 235.; József Attila: Tanulmányok és cikkek.1923-1930. Szövegek. S.a.r. Horváth Iván et al. Osiris Kiadó, Budapest, 1995.104.) ; Fehér M. István: Irodalom és filozófia. Irodalmi szöveg és filozófiai szöveg. In: Irodalomtörténet, 2008. 2. 155-187. Idézet helye: 173-174.)

86