Kászonyi Richárd: A nagykászonyi Kászonyi család története. A Makói Múzeum Füzetei 111. (Makó, 2010)
Gilicze János: Kászonyi Richárd közigazgatási pályaképe
Friss Újság március 19-i számában megjelent cikk miatt történt. Abban azt állították, hogy Lakatos Gyula képviselőjelölt programismertető pártgyűlést tartott, amit maga a főszolgabíró engedélyezett. A tudósítás szerint ezen Kászonyi is részt vett, sőt azt ő nyitotta meg, valamint beszédet is tartott, amelyben a választóknak Lakatost ajánlotta megválasztásra. Amennyiben a vádak valósak, úgy a vonatkozó törvényi előírások alapján a főszolgabíró ellen fegyelmi eljárást kellett volna kezdeni. Kászonyi Richárd igazoló jelentésben cáfolta a vádakat. Előadta, hogy a szóban forgó ülésen Lakatos Gyula nem a programbeszédét mondta el, mert azt már március 10-én, tehát már egy héttel korábban megtette Kiszomboron. A gyűlés nem választási pártgyűlés volt, hanem a Kiszombori Gazdasági Egyesület egyesületi ülése saját egyesületi helyiségében, amelyre az egyesület tagjai voltak hivatalosak pártkülönbségre tekintet nélkül és azon csak a tagok vettek részt. Ezek szerint tehát a gyűlés nem pártgyűlés, hanem egyesületi gyűlés volt és azt nem a főszolgabíró hívta össze, azt nem ő rendezte, hanem az egyesület vezetése, díszelnökük Lakatos Gyula tiszteletére. Kászonyi azt elismerte, hogy a gyűlésen felszólalt. Ezt azonban, mint a Kiszombori Gazdasági Egyesület másik díszelnökeként tette. A közigazgatási bizottság az igazoló jelentés alapján 1935. május 14-i ülésén egyhangú szavazattal elutasította Fried Ármin feljelentését, azaz nem rendelte el a fegyelmi eljárást. A panaszos a bizottság határozata ellen a Közigazgatási Bírósághoz fellebbezett. A bíróság 1939. április 14-én tartott ülésének ítéletével Fried panaszát elutasította, illetve annak nem adott helyt. 2 4 Csanád-Arad-Torontál vármegye és Hódmezővásárhely törvényhatósági jogú város élén Gömbös Gyula miniszterelnök 1936. október 6-án elhunyt. Halálával lemondott kormánya. Horthy Miklós kormányzó október 12-én új kormányt nevezett ki Darányi Kálmán miniszterelnök vezetésével, aki 1937. február 3-án, Kozma Miklós belügyminiszter lemondása miatt, ideiglenesen átvette annak tárcáját. A váltás után, a helyi és az országos politikai berkekben arról folytak a kombinációk, hogy mások mellett Fáy István is távozik főispáni székéből és Kászonyi Richárdot nevezik ki helyette Csanád megye élére. A megyei sajtó ugyan sajnálta Fáy távozását, aki több mint öt évig töltötte be hivatalát, de bizakodással néztek Kászonyi kinevezése elé. Megemlítették róla, hogy a háború és a front kohótüze edzette acélos férfivá, valamint megállapították, hogy hosszú és munkás közigazgatási múltja ellátta azzal a tapasztalattal, bölcsességgel és éleslátással, amely képessé tette arra, hogy a magas pozícióban megállja a helyét. 2 5 Az előzetes információk helyesnek bizonyultak. Darányi Kálmán belügyminiszter 1937. február 13-án keltezet leiratában, arról értesítette Kászonyi Richárd főszolgabírót, hogy a kormányzó „legfelsőbb elhatározásával" Csanád - Arad - Torontál k.e.e. vármegyék főispánjává kinevezte. 2 6 A 2 2 Uo. 1/1932. sz. 2 3 Uo. 9. kgy./840/1935. sz. 2 4 Uo. 435/1935. kb. sz., 569/1937. K. sz. 25 Makói Újág. 1937. február 14. 2 6 KCSI 830. eln./1937. sz. 66
