Kászonyi Richárd: A nagykászonyi Kászonyi család története. A Makói Múzeum Füzetei 111. (Makó, 2010)

Kászonyi Richárd: A nagykászonyi Kászonyi család története

Életében sohasem volt beteg. Halála előtt néhány nappal, amidőn már feltűnő volt életerejének hanyatlása, atyám elhozatta hozzá a lelki atyát, akitől felvette a haldoklók szentségét. Nagyatyám a pappal latinul beszélgetett, latinul imádkozott és latinul gyónt meg. Néhány napra rá - halála napján - délelőtt még fel akart öltözni és midőn cipőjét fel­húzta, hátrahanyatlott ágyára és meghalt. Gádon a családi sírboltban temették el. A teme­tésen én is részt vettem, mint 7 éves gyermek, és arra teljesen tisztán emlékszem. Kászonyi József (1810- 1888) Kászonyi Sándor és Szalmásy Antónia második fia, 1810. november 27-én, Obecsén, Bács megyében született. Kászonyi Katica nagynéném elbeszélése szerint Józsefnek kezdettől fogva a katonai pályához volt kedve, s ezért szülei Bécsben, a híres Collegium Theresianumban neveltet­ték. 1826. október 3-án az 5. Schneller könnyülovasezredhez nevezték ki önköltséges hadapródnak. Ott szolgált 1829. április 1 -ig, amikor Torontál vármegye ajánlatára a bécsi nemesi testőrséghez osztották be, ahol 1831. december 16-ig szolgált. A gárdától főhad­nagyi rangban a 6. Rosenberg-Orsini könnyűlovasezredhez került, ahol 1836-ban II. kapitány, 1844-ben I. kapitány lett és az volt 1848-ban is. A szabadságharc alatt 1848 júliusában őrnagy az 1. Császár huszárezredben, majd még ez év októberében alezredes lett a 3. Ferdinánd huszároknál. 1849. január 16-án ezen ezredben ezredes és parancsnok. Utóbb pedig a III. hadtest­ben a lovashadosztály parancsnoka. 1849. június 20-tól a II. hadtest parancsnoka. A komáromi fegyverletétel (1849. szeptember 27.) után szabadon távozva, felváltva Londonban és Párizsban tartózkodott. 1854. december 6-án kimondatván büntetlensége, 1856-ban visszatért hazájába. 2 2 Kászonyi József szabadságharc alatti harctéri működéséről a korszakra vonatkozó történelmi forrásmunkákban csak a kimagasló haditettei vannak feljegyezve. Gracza György például a következőket írja: Kászonyi József, mint őrnagy jött a Császár huszá­rokhoz és ő vezényelte őket a szerbek ellen. 2 3 1848 októberben alezredesi ranggal a 3. Ferdinánd huszárezredhez került és 1849. ja­nuár 16-án ugyanezen ezred ezredese és parancsnoka lett. Ekkor a délvidéki hadszíntéren a bácskai hadtestben, februártól a főhadszíntéren harcolt. Részese volt a szolnoki diadal­nak 1849. március 5-én. A tavaszi hadjáratban hadosztályparancsnok a III. hadtestnél. Az április 26-i komáromi ütközetben a katonai érdemjel 3. osztályával tüntették ki. 2 4 Kászonyi ezredes vitézségéről a Magyar huszár című műben a következőket olvas­hatjuk: A Komárom mellett álló honvédsereg a Pest közelében lévő osztrákok utánpótló vonalát fenyegette. Az osztrák hadsereg hadászati helyzete tarthatatlanná lett, Weiden tá­2 2 HELLEBRONTH KÁLMÁN: A magyar testőrségek névkönyve. 1760-1914. 205. o. 559 szám alatt. GRACZA GYÖRGY: AZ 1848-49-iki magyar szabadságharc története. Bp., Lampel Róbert (Wodianer F. és Fiai) kiadása. Év nélkül. 2 4 BONA GABOR: Tábornokok és törzstisztek az 1848/49. évi szabadságharcban. Bp., 2000. 430-431. o. 21

Next

/
Oldalképek
Tartalom