Kászonyi Richárd: A nagykászonyi Kászonyi család története. A Makói Múzeum Füzetei 111. (Makó, 2010)

Gilicze János: Kászonyi Richárd közigazgatási pályaképe

az új kormány rendelkezésére bocsátotta. Jaross Andor belügyminiszter április 26-án a kormány nevében felkérte Kászonyit, hogy főispáni tisztségeit továbbra is tartsa meg. Az augusztus 29-én megalakult Lakatos-kormány ugyancsak megerősítette hivatalában.

6

2 Leköszönése a főispáni méltóságról, utolsó évek Kászonyi Richárd súlyosbodó szívbaja ellenére megfeszített erővel végezte főispáni feladataiból adódó politikai, közigazgatási és társadalmi munkáját. A nappali légiriadók idején, bombázásokkor az óvóhelyen lévő priccsen aludt. Amikor lehetett éjszakákba nyúlóan dolgozott hivatali szobájában. A nyilas uralom kiépüléséig, 1944. október 27-ig látta el főispáni megbízatását. Ekkor lemondott méltóságáról és kérte nyugdíjazását.

63 Távozásával kapcsolatban a pannonhalmi járás főszolgabírója 1944. november 3-án kelt jelentésében a kővetkezőket írta: „ŰZ elmúlt hó 15-i eseményeket... a járás közönsége nyugodtan és a végső győzelembe vetett erős hittel fogadta. Kászonyi Richárd Főispán Úrnak az elmúlt hó második felében történt állásától való felmentését a kisemberek... sajnálkozva vették tudomásul, mertfőispánsága alatt benne mindenkor hathatós támogatásra találtak. "

6

4Lemondása után nem távozott nyugatra, nem hagyta el városát, sőt ugyan abban az utcában bérelt lakást, ahol addig lakott. Tette ezt azért is, mert amint azt későbbiekben fiának, Kászonyi Sándornak elmondta Horthy Miklós kormányzó a „kiugrás" sikere esetén számított rá, mint megbízható emberére és kérte, hogy maradjon a helyén.

6

5 A front közeledtével a megyeháza alatti óvóhelyen húzta meg magát. Feleségét egy győri apácazárdában, két lányát pedig a pannonhalmi apátságban helyezte el.

6

6 A Vörös Hadsereg 1945. március 28-án elfoglalta Győrt. Közben az Ideiglenes Nemzeti Kormány már január 25-én közzétette 81/1945. számú rendeletét, amelyben a népbíróságok felállításáról rendelkezett. A népbíróságok elsődleges feladatának a háborús bűnösök felelősségre vonását tűzték ki. A háborús bűnösök felkutatása és bíróság elé állítása mellett sorra kerültek a Horthy rendszer közigazgatási szakemberei is, akiknek elsődleges „bűnéül" általában a zsidótörvények végrehajtását rótták föl. Kászonyi Richárd és családja szerencsésen átvészelte a harcokat, a szovjet csapatok bevonulását, a családfő azonban várhatta az új rend bosszúálló számonkérését, amire hamarosan sor is került. A Makói Népújság első oldalon fő hírben számolt be 1946. január 25-i számában arról, hogy a győri rendőrség letartóztatta Kászonyi Richárdot, több vármegye volt főispánját.

6 Néhány héttel később ugyancsak a Makói Népújság, - már nem első oldalon - számolt be arról, hogy a Népbíróság felmentette, és szabadon engedte Kászonyit. A cikk a korra jellemző, egyoldalú beállítottságú, és „osztályharcos" szemléletű, érdemes idézni: ,, Győri tudósítás alapján értesülés érkezett arról, hogy Kászonyi Richárd volt győri főispánt, aki Makón és Csanád vármegyében is közismert volt, letartóztatták, és a Népbí6

2 Internet. MTI 1944. április 26. 63 KSF 6

4 Kisalföld. Győr, 1984. október 13. dr. MOLNÁR ERNŐ: Negyven éve történt. Októberi vasárnap. 6

5 KSF 6

6 Uo. 6

7 Makói Népújság. 1946. január 25. 75