Kászonyi Richárd: A nagykászonyi Kászonyi család története. A Makói Múzeum Füzetei 111. (Makó, 2010)

Gilicze János: Kászonyi Richárd közigazgatási pályaképe

róság elé állították. A volt győri főispán a Sztójay-kormánynak rendszerét képviselte Győrött és ő volt az, aki végrehajtotta a zsidótörvényeket. Mindezek után nagy meglepetéssel szolgált a Népbíróság ítélete, amennyiben a súlyos és népellenes bűntettel vádolt Kászonyi Richárdot felmentette és rögtön szabadlábra is helyezte. Az ítélet nagy felháborodást váltott ki a dolgozók körében és a demokratikus közvélemény különösen azt nehezményezi, hogy a tárgyalás során súlyos jogsértések történtek, mert többek között a népügyész hozzászólása nélkül állították elő a mentőtanúk seregét. Továbbá olyan cselekmények alól is felmentették Kászonyit, amelyeket maga is beismert. A győri szakszervezetek tiltakozó feliratot intéztek a népbírósági eljárás miatt az igazságügy miniszterhez és kérték a Szakszervezeti Tanács hathatós közbelépését hasonló esetek meggátlása érdekében. Miután felmerült az a lehetőség, hogy a szabadon engedett Kászonyi Richárd él az alkalommal és megszökik a városból, a győri rendőrség őrizetbe vette és internálta mindaddig, míg ügye közmegnyugvásra elintézést nem nyer. "

6

8 A tiltakozásoknak és a győri népügyészség fellebbezésének meglett az eredménye. Kászonyi Richárd ügye a Népbíróságok Országos Tanácsa elé került. A bíróság ítéletét 1947. január 29-én hozta meg. Ebben Kászonyit háborús bűntett vádja alól újólag felmentették, azonban népellenes bűntettben bűnösnek mondták ki, és ezért „hat hónapi börtönre, mint főbüntetésre és háromévi politikai jogvesztésre, mint mellékbüntetésre" ítélték, viszont nyugdíj jogosultságát nem vonták meg. A szabadságvesztés büntetést az előzetes letartóztatási idő és az internálási idő (1946. január 19.-1946. október 26.) beszámításával kitöltöttnek vették. A büntetés kiszabásánál súlyosító körülményt az Országos Tanács nem talált, ellenben enyhítő körülményként mérlegelték a vádlott családi állapotát, büntetlen előéletét és azt, hogy nem politikusként lett főispán, hanem mint harmincévi közszolgálattal rendelkező közigazgatási köztisztviselő. Pozitívumként értékelték azt, hogy „ élete pályáján szociális érzésről tett tanúságot, nem különben azt, hogy Szálasi uralomra jutása alkalmával lemondott a főispáni tisztségről és nyugdíjba ment. " Miből állt a volt főispán népellenes bűntette? Az ítélet szerint abból, hogy Kászonyi Richárd 1943. augusztusában, Győrben, amikor főispán lett, hivatalból átvette (át kellett vennie) a Magyar Élet Párt megyei elnöki tisztségét és arról csak 1944. tavaszán mondott le! A NOT. azt elismerte, hogy Kászonyi a párt érdekében semmiféle agitációs működést nem fejtett ki és beszédet sem tartott, ettől függetlenül a bíróság ítéletéhez pusztán annyi „bűn" elegendő volt, hogy Kászonyi Richárd „kényszerű szükség nélkül fasiszta pártban tisztséget vállalt. "

6

9 Kászonyi Richárd és családja 1946-ban úgy döntött, hogy feladják győri bérlakásukat, és átmenetileg Budapestre költöznek. Úgy gondolták, hogy a nagyváros sokaságában, nagyobb biztonságban lesznek, és munkát is könnyebben kaphatnak. Lakást nem tudtak szerezni. Az ötfős család, ideiglenesen, „átmenetileg, amíg a helyzet nem normalizálódik" Kászonyi Richárdné édesanyjának (dr. Hász Sándorné, Návay Mária) háromszobás lakásából kapott meg két szobát. A harmadikat Hász István lakta. Kászonyi Richárd még 6

8 Uo. 1946. április 24. A vastag betűs kiemelés eredetiben az újságban! 6

9 Győr-Moson-Sopron megye Győri Levéltára. Győri Népbíróság 416/1946.sz. (Köszönöm Néma Sándor levéltár igazgatóbak, hogy az ítéletet rendelkezésemre bocsátotta.) 76