Forgó Géza szerk.: Szirbik Miklós léptein...Tanulmányok Halmágyi Pál 60. születésnapjára. A Makói Múzeum Füzetei 110. (Makó, 2008)

G. MÓRÓ CSILLA: Egy köznemesi család története. A Blaskovichok rövid története

ménest, melyben a magyar lovaknak világhírt hozó kanca, Kincsem 1874ben megszületett.

8 A jeles família egyik ágának utolsó tagjai: György és János, megőrzik, gyarapítják és múzeummá szervezik a családi mügyüjteményt.

9 Ennek fennmaradása ékes bizonyítéka a korszerű mentalitással, magas műveltséggel rendelkező magyar köznemesi család generációkon átívelő, haladó szellemű törekvéseinek. A család felemelkedése Blaskovich Sámuel (1680. k.-1737) a Rákóczi-korban még Esztergom vármegye szolgabírájaként működött. Hivatalából adódóan tehát iskolázott, jogi ismeretekkel és latin nyelvtudással bíró ember volt. Házassága révén került Hont megyébe. Blaskovich Samut, Hont megye 1733-i összeírásában, mint több megyében birtokos nemest igazoltak.

1

0 Vagyonának növekedését viselt tisztségein kívül Grassalkovich Antallal való sógorsága is elősegített. Grassalkovich Antal először Deméndet adta sógorának, majd 1727-ben a Tápiószentmártonban megszerzett Máriássy-féle birtokrész zálogjogát Blaskovichra átruházta, majd e Pest megyei település határának 3/8-át kitevő birtokrészt örökáron eladta.

1

1 Fia, Blaskovich József {1708 k.-1754.k.) is igen kedvező házasságot kötött. 1731-ben feleségül vette keszihóci és dacsóhalmi Dacsó Annát. E frigy alapján került a Blaskovichokhoz: Bátorfalu, Apáti, Újfalu, Dacsópuszta. József 1738-ban kérelemmel fordult III. Károly királyhoz annak érdekében, hogy két szomszédos falu, a Nógrád megyei Ebeck és a Hont megyei Ipolykeszi határában lévő Ebecky birtokok, anyósa családjának fiúági kihalása miatt reá maradjanak.

1

2 A vagyon gyarapodásával együtt járt Blaskovich József társadalmi szerepvállalásának erősödése, közhivatali előmenetelének kedvező alakulása. 1739-ben honti szolgabíróként említik, majd 1742-ben másod és 1759-ben Hontban első alispánná választották.

13 József és családja a Hont megyei Bátorfaluban lakott. Ez volt birtokainak központja, itt állt residencionális háza. Az első ismert ős dédunokája, Blaskovich József (1772-1848) is Bátorfaluban élt. 1817-ben kúriával ellátott újabb birtokot vásárolt Tápiószentmártonban, ahová majd elsőszülött fiával, Bertalannal együtt az 1830-as években leköltözött. Személyét nagy tiszteletet övezte több várme8 Fehér Dezső: Kincsem, a magyar csoda. Bp., Gazda Kiadó, 1998. 9 G. Móró 1993. im. 174-194. p. 1

0 Galgóczy Károly: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye monográfiája. I.k., Bp., Galgóczy 1877. 78. p. 1

1 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Blaskovich család iratai F: 10. N: 54. 1

2 G Móró 1993. im. 30. p. 1

3 Palugyai Imre ifj.: Békés, Csanád, Csongrád és Hont vármegyék leírása. Pest, 1855. 553.

p.; Borovszky Samu (szerk.): Hont vármegye monográfiája. In: Magyarország vármegyéi és városai. Bp., 1911, 397. p., 371. p. 51