Forgó Géza szerk.: Szirbik Miklós léptein...Tanulmányok Halmágyi Pál 60. születésnapjára. A Makói Múzeum Füzetei 110. (Makó, 2008)
G. MÓRÓ CSILLA: Egy köznemesi család története. A Blaskovichok rövid története
gyében, amit bizonyít az, hogy az 1810-es években Hont és Nógrád, 1818. március 31-én pedig Pest megye is táblabíróvá választotta. Blaskovich táblabíró művelt, széles látókörű emberként könnyen magáévá tette a haladó gondolatokat. Ennek konkrét példája az, hogy támogatta Széchenyi István tervét a magyar lóversenyzés megteremtését. 1827-ben a Pesti Gyep megalapítói között találkozunk névével. 1 4 A grófnak bizony nagy szüksége volt a haladó mentalitással rendelkező köznemesek támogatására, mivel e korban ez a réteg volt a haza és a haladás képviselője. A polgárosodás útján A família tagjai a családi élet fontosságának megtartása mellett már aktív részesei, közreműködői voltak a magyar reformgondolatok megvalósításának. E köznemesi család tagjainak gazdasági, közéleti tevékenységének liberalizmusát jelzi, hogy 1848-ban Pest megye népképviseleti átalakulását segítendő állandó bizottmány tagjai között három Blaskovich fivért: Bertalan, Gyula és László személyét is megtalálhattuk. 1 5 Gyula, Heves megye élén közszolgálati szerepvállalásával segítette a forradalom és szabadságharc ügyét. Testvére, Pál pedig Hont vármegye nemzetőrségének tisztjeként fegyveres harcokban is részt vett. Blaskovich táblabíró gyermekei és unokái igen szerteágazó nemzedékrenddel és birtokkal rendelkeztek Köztük az elsőszülött, Bertalan (1794 - 1859) családja a legszerteágazóbb, legnépesebb. Az ő személyével jelennek meg birtokosként a Blaskovichok Csanád és Jász-NagykunSzolnok megyében, de lakhelye mindvégig Tápiószentmártonban maradt. Blaskovich Pál a Felvidéken, Hont és Nógrád vármegyében, Gyula Hevesben élt és gazdálkodott. A Csanád megyei Királyhegyest Blaskovich Bertsdan 1827-ben Keglevich Miklóstól vette zálogba, majd 1830-ban megvásárolta gróf Keglevich János és Károly birtokrészeit is. Az egyesített, 5200 kataszteri holdas uradalom Nagykirályhegyes nevet viselte. Az alapvetően klasszicista formaelemeket tartalmazó, de romantikus stílusú tornyocskákkal díszített kúria építése 1853-ra tehető. Egy 1855-ös leírás urasági lakot, nyolc cselédházat, valamint több gazdasági épületet említ a Blaskovich majorban. 1 6 Blaskovich Bertalan és gróf Almássy Erzsébet házasságából öt fiú és hatodik gyermekként, egy lány született. Az elsőszülött, Sándor (18241905) a Bihar megyei birtokokat kapta meg. (Fia, ifjabb Blaskovich Sándor évekig e törvényhatóság országgyűlési követe volt.) 1 7 Blaskovich Albert (1827-1890) a Pest megyei Abonyban élt, István (1828-1917) a Csanád megyei Királyhegyesen, míg Miklós (1832-1895) a Szolnok megyei Kengye1 4 Erdődy Rudolf gróf: Magyarországi lófuttatások 1814-1942. Bp., 1942. 11. p. 1 5 Simon V. Péter: Pest megye népképviseleti átalakulása 1848-ban. In Fejezetek Pest megye történetéből. Bp., 1990. 289. p. 1 6 Virág Zsolt: Magyar kastély lexikon. Bp., 2005. 26-28. p. 1 7 Bertalan gyermekeinek lakóhelyéről pontos információkat szerezhetünk az 1884. november 11-én kelt periratból, amin feltüntették minden testvér tartózkodási helyét. TBM- Td.68.1.331. Puky-Blaskovich szavatossági per 52
