Forgó Géza szerk.: Szirbik Miklós léptein...Tanulmányok Halmágyi Pál 60. születésnapjára. A Makói Múzeum Füzetei 110. (Makó, 2008)
ZAKAR PÉTER: Egy elfeledett román költő 1849-ből
Mivel Várady ellenezte a zsibói fegyverletételt (1849. augusztus 2425.), zászlóaljával Nagybányára vonult, de látva reménytelen helyzetét, augusztus 26-án feloszlatta azt. Mihályi Lőrinc sorsáról nincsenek adataink, a megmaradt hadbírósági iratokból arra lehet következtetni, hogy nem állították hadbíróság elé. Ő is aláírta azt a Várady Gábor által szerkesztett, 1856. május 12-én kelt memorandumot, amelyben több mint kétszáz Máramaros megyei értelmiségi kérte az uralkodótól a magyar törvénykezési nyelv visszaállítását. 2 0 A szabadságharc leverését követően az egykori honvéd pap Szerfalun (Máramaros megye), majd az 1860-as években már Jódon volt plébános, illetve esperes. Számos román nyelvű népies vers szerzőjeként vált ismertté, de foglalkoztatta a halál problematikája is. Magyar nyelvű munkái mellett latinul is írt, például IX. Pius pápa emlékére. Buzgón tevékenykedett az iskolaügy területén, kerületében több iskolát szervezett. 1884-ben halt meg, testét az új székesegyházban ravatalozták fel. 21 1849. július közepén a KÖZLÖNY levelezője szószerinti fordításban közölte Mihályi Lőrincnek egy román nyelven, a nép és a nemzetőrség számára írt költeményét (Muscu la usá), mint írta, azért: „Hadd lássa a hon, mily papjai vannak Máramaros megyének." A verset most a KöZLÓNYben megjelent magyar fordítás alapján közöljük. 2 2 A muszka az ajtón Halálos borzadással, rettentéssel Az éjszaki szörnyeteg, a muszka Nem tudjuk ma-e vagy holnap Hazánkba tör, Egyik kezében ukázzal, A másikban korbáccsal, Repül a szélnek szárnyain Rossz szándékkal, gondolattal. Hogy honunkat leigázza Minket szolgákul fogadjon Kíméletlenül és ingyen Rabokká tegyen; Mert erős esküvel esküdött Hogy rabbá teszi e hazát, Melyet csak imént szabadítánk ki Az elnyomók rabigájából. 2 0 Várady Gábor: Hulló levelek. II. füzet. Máramaros sziget, 1894. 146-152. p. 2 1 Komán 1937. 90-91. p. Téved Szinnyei József, amikor halálát 1859 körüli időszakra tette. Szinnyei 1902. 1277-1278. p. Egyébként jellemző, hogy a magyar nyelvű irodalom Mihályi Lőrincnek csak a magyar, a roméin nyelvű irodalom viszont csak a román és a latin nyelvű munkáit ismerte. 2 2 KÖZLÖNY 2. évf. 149. sz. (1849. július 14.) 556. p. 78
