Forgó Géza szerk.: Szirbik Miklós léptein...Tanulmányok Halmágyi Pál 60. születésnapjára. A Makói Múzeum Füzetei 110. (Makó, 2008)
GLLICZE JÁNOS: Nagykirályhegyestől Csikóskút pusztáig
gel. Azt is megemlítették, hogy a „volt cselédség egy része királyhegyesi eredetű, másoknak rokonsága lakik Királyhegyesen, így az érzelmi szálak is Királyhegyeshez fűznek bennünket...a községtől kértünk magunk számára házhelyeket is, amit a község ki is jelölt. Minden vágyunk Királyhegyesen megtelepedni" A kérelmet 228-an írták alá, megjelölve azt is, hogy közülük ki hány hold föld juttatásában részesült. 1 5 Királyhegyes község képviselőtestülete 1945. május 24-én tartott rendkívüli ülésén foglalkozott az alispánhoz beadott kérelem ügyével. A képviselőtestület hosszabb vita után névszerinti szavazással egyhangúlag elhatározta, hogy Királyhegyes község lakossága nevében és képviseletében a maga részéről is kéri a fölosztott Blaskovich uradalom egész területének Királyhegyes községhez való csatolását. A határozatban sorra vették döntésük indokait. Legfőbb érvük a földosztás során kapott szántó és még remélt legelőterület nagysága és azoknak határukhoz való szomszédos fekvése volt. Érvként hozták föl azt is, hogy tudomásuk szerint a kb. 700 holdat kapott makói juttatottak is inkább Királyhegyeshez szeretnének tartozni, mint a távolabbi Csanádpalotához. Azt elismerték ugyan, hogy a csatolási kérelmet nem minden újgazda írta alá, de szerintük ez csak azért történt meg, mert sokan arról nem tudtak, illetve többeket nem lehetett elérni, mert távoli munkahelyeken dolgoztak. Döntésükben leírták, hogy községük határa mindössze 1500 hold és abból csak 1145 holdat tett ki a szántó, ezért a település 1944. évben a megkapott államsegély mellett is csak 140%-os pótadó kivetésével tudta magát úgy-ahogy fönntartani. Más gondokat ugyancsak fölhoztak azzal a céllal, hogy azokat meg lehetne oldani a csatolással: „Községünkben orvos, állatorvos, gyógyszertár nincs. Ha meg is telepedett néha a községben orvos, igyekezett más községbe jutni, mert a község úgy is magas pótadója a községi orvos fizetését nem bírta volna el. A körorvosi illetőleg állatorvosi székhelyhez 13km-re fekszünk. így hozzánk orvosi segítség csak hetenként egyszer érkezett, nagy kárára az egészség és állategészség ügynek. Ezeket az igen súlyos problémákat a határrész idecsatolásával meg lehetne oldani, anélkül, hogy Csanádpalota község háztartása nehéz helyzetbe kerülne, gondos gazdálkodás mellett. Királyhegyes község nem szorulna az állam állandó támogatására s az állam, évenként visszatérő nagy gondtól szabadulna meg, emellett egy életképes község fejlődésének alapját vethetnénk meg." Utolsó érvként megemlítették, hogy Királyhegyestől a környék minden községe 12-13 kilométerre fekszik, így a határrész átcsatolásával az ott lakók összehasonlíthatatlanul jobb helyzetbe kerülnének, mert a fejlődőképes településükön - sokkal közelebb - mindent megtalálhatnának, ami egy nagyobb községben már megvan. 1 6 1 5 Uo. A kérelem végére 1945. június 21-én a királyhegyesi helyettes jegyző Martonyi Zoltán feljegyezte, hogy a megyei földbirtokrendező tanács döntése alapján a község a várt 1600 hold legelőterületből csak 400 holdnyi juttatásban részesült. »6 Uo. 61
