Forgó Géza: A Csanádvármegyei Szent István Közkórház története. A Makói Múzeum Füzetei 109. (Makó, 2010)

Az 183l-es kolerajárvány

azoknak naponként élelmet, illendő mennyiségű jó bort, sört, akik élnek vele, kevés pálinkát is ingyen kell adni."

2

1 Makón az ún. „cédulaházat" (járiatokat állították itt ki) 100 ágyas kolerakórháznak rendezték be Hoffmann Károly főorvos igazgatásával, aki olyan tonsort keresett, aki ért a piócákhoz és eret is tud vágni. Erre a feladatra alkalmas volt id. Urbanits Mihály (17811841) sebészmester. Munkáját a személyzeten kívül még hat fegyveres is segítette, hogy senki ne járhasson ki-be, csak a lelkipásztorok.

2

2 A vármegye, főorvosa utasításait követve nem takarékoskodott a berendezéssel és szerencsére a kórházat a város külterületén állították föl.

2

3 A makói zsidó közösség Eisenstein Ignác seb- és baromorvos vezetésével megnyitotta a maga kolerakórházát, amelynek 253 Ft-os költségét a vármegyei pénztárból kapták kölcsön.

2

4 Tököly Péter alispán, aki Bécsben tartózkodott, 1000 Ft-ot adományozott a járvány elleni küzdelemre és makói házát is felajánlotta kórháznak, de berendezésére nem volt szükség.

2

5 Július 20-án Orczy Lőrinc Arad, Csanád, Csongrád vármegyék és Szeged szabad királyi város királyi kolera biztosa tett villámlátogatást Makón, többek között a kórházban, majd mindent rendben találva, a szigorú rendszabályok betartását megkövetelve gyorsan visszatért Aradra.

2

6 „A Napkeleti Epe-kórság, melly eddigelő nagyobb részent ellentálhatatlan dögletességével általhozatva, a szomszéd Éjszaki Tartományokban rettentő dühösködött az Emberi nemzetben" augusztus 3-án megérkezett Csanád vármegyébe, ahol első áldozatát Makón szedte.

2

7 A kevés orvos mellett a tisztviselőknek nemcsak a betegség kezelésével voltak komoly bajai, de a néppel is. Návay Mihály szolgabíró augusztus 17-én levelében tudatta az alispánnal, hogy a „lakosokban bele rögzött azon elő ítéletesség, hogy az Urak akarják a parasztok halálát. Orvosságot venni nem akarnak, sőt még betegséget a lehetségig el is titkolják."

2

8 Kristóffy Sándor plébános szintén az alispánhoz fordult augusztus 17-én: „kiváll egy úttzában olly hirtelen el hatalmasodott a lehet az oka, hogy a holtestek hosszabb ideig az élők között tartattnak és a szomszédoktól, atyafiaktól látogatattnak." Hiába hirdeti ki a templomban, hogy gyorsan temessenek. „Az óhitű Tisztelendő Urak mind eddig szokott ceremóniákkal temetik a gyanús halottakat", ami ellentétes a megyei főorvos és az alispán utasításával.

2

9 Illésy Imre, a királyi biztos kiküldötte Nagylakról írt az alispánnak, mivel a betegek kezelésével az orvosoknak komoly nehézségeik voltak: „ispotálynak már rendeltetett ház, abba vagy belekényszerítessenek a gyanús betegek, vagy ha az meg nem lehet, én általam 2

1 Rendszabály 1831. júl. 16. Eü. ügy. küld. ir. Csvm. N. Kgy. ir. IV.A.3. CsML 2

2 Bálint Nagy István: Kolerajárványok i. m. 83. ~

J Bálint Nagy István: Kolerajárványok i. m. 31. 2

4 Bálint Nagy István: Kolerajárványok i. m. 84. 2

5 Bálint Nagy István: Kolerajárványok i. m. 70. 2

6 Bálint Nagy István: Kolerajárványok i. m. 34. 2

7 Eü. Küld. jelentése 1831. júl. 12. Eü. ügy. küld. ir. Csvm. N. Kgy. ir. IV.A.3. CsML 2

8 Návay Mihály levele 1831. aug. 17. Eü. ügy. küld. ir. Csvm. N. Kgy. ir. IV.A.3. CsML 2

9 Kristóffy Sándor levele 1831. aug. 17. Eü. ügy. küld. ir. Csvm. N. Kgy. ir. IV.A.3. CsML 6