Forgó Géza: A Csanádvármegyei Szent István Közkórház története. A Makói Múzeum Füzetei 109. (Makó, 2010)
Uray Vilmos (1882-1950) kórházigazgató-főorvos, sebész
A gerizdesi polgárok kezdeményezésére Makó Város Önkormányzatának képviselő-testülete, a Dr. Diósszilágyi Sámuel Kórház- és Rendelőintézet és a Makó Belvárosi Római Katolikus Egyházközség 1996. október 18-án leleplezte Kiss Jenő szobrászművész alkotását, Tóth Aladár mellszobrát a rendelőintézet előtt. Tóth Ferenc ismertette életét, majd Búzás Péter polgármester köszöntötte az eső ellenére nagy számban megjelent makóiakat és Katona Tamás országgyűlési képviselőt. Stróbl Ferenc kórházigazgató Tóth Aladár szakmai munkájáról szólt, végül Gyulay Endre megyéspüspök áldotta meg a szobrot. 37 8 2003. november 6-án a polgármesteri hivatal nagytermében Gyulay Endre megyéspüspök, Stepper Magdolna, Becske Miklós és Katona Pál makói plébános emlékezett meg a száz éve született Tóth Aladárról, példaképül állítva, hiszen a rászorulóktól nem kért és nem fogadott el anyagi juttatást a gyógyító munkáért, betegeit télen-nyáron látogatta, amiért a város évtizedekkel halála után is tisztelettel emlékezik rá. 37 9 Uray Vilmos (1882-1950) kórházigazgató-főorvos, sebész A Szabolcs megyei Ibrányban született 1882. szeptember 25-én. Édesapja Uray Béla jegyző, édesanyja Bayer Berta volt. 38 0 Általános iskoláit helyben, a nyolc osztályos gimnáziumot Késmárkon, az orvosegyetemet Budapesten végezte. 1906. október 20-án avatták doktorrá. 38 1 Diplomája megszerzése után a Nyíregyházi Erzsébet Közkórháznál, majd a vöröskereszt fővárosi kórházában dolgozott, ahol mütőorvos vizsgát tett. A Bayer Gyógyszergyár ösztöndíjasaként németországi tanulmányúton járt. 38 2 1913-ban megpályázta a Csanádvármegyei Szent István Közkórház igazgatói posztját, amelyre május 1-én nevezték ki. 38 3 Az új igazgató feladata egy korszerű gyógyintézet megteremtése volt. O kezdte meg a kórházi osztályok megszervezését és hívott szakorvosokat azok élére. A belgyógyászati és a sebészeti osztály 1914. január 1-én indult, az utóbbinak főorvosa volt. 38 4 1914. július 22-én bevonult, és sebész főorvosként szolgált, de augusztus 28-án fogságba esett, és a következő hat évet szibériai hadifogságban töltötte. 38 5 A képzett orvos híre hamar elterjedt. Jelentkezett nála a polgári lakosság, de orosz katonákat is kezelt. A fogság alatt szerzett egy fényképezőt és képeket készített, amelyek közül sok látható a Hadifogoly magyarok története c. könyv 2. kötetében. A kiadványban az egészségügyről szóló fejezet társszerzője. 38 6 37 8 Felavatták dr. Tóth Aladár szobrát = Dv. 1996. okt 19. 1 " Bérének harmadát a szegényeknek adta = Dv. 2003. nov. 11. 38 0 Uray Vilmos iratai JAM A. 2312.2004. 38 1 Uray Vilmos iratai JAM A. 2312.2004. 38 2 Uray Vilmos iratai JAM A. 2312.2004. 38 3 MÚ 1906. aug. 1.2. 38 4 CvHL 1923. jan. 27. 56. p. 38 5 Uray Vilmos iratai JAM A. 2312.2004. 1X 6 Hadifogoly magyarok története 2. köt. Szerk Baja Benedek Bp. 1929.497. 57
