Forgó Géza: A Csanádvármegyei Szent István Közkórház története. A Makói Múzeum Füzetei 109. (Makó, 2010)

Uray Vilmos (1882-1950) kórházigazgató-főorvos, sebész

Egy fönnmaradt orvosi vizsgálatból tudjuk, hogy egészsége közel sem volt tökéletes. Az orvosi bizottság lelete megállapította: szívpanasszal küzdött, ízületi reumában és vakbélgyulladásban szenvedett.

38

7 A Cseh légió lázadása után újra puskaropogás közepén találta magát. Uray Vilmos így emlékezett: „a cseh uralom alatt több vörös katonát mentettem meg a csehek bosszúja alól, saját életem kockáztatásával." A hadifoglyok pedig irányításával kórházat létesítettek, asztalos, szabó, lakatos, cipész stb. műhelyeket állítottak föl, és termékeikkel fölszerelték a kórházat.

38

8 A hadifogolytáborokban a tiszteket és a közkatonákat általában szétválasztották. A katonaorvosok azonban mindenivel kapcsolatban álltak és a lelket is ők tartották az emberekben. Uray Vilmos 1919 karácsonyán rövid, ünnepi beszédet mondott. „Legyen mindenkinek elégtétel, hogy fáradtságos munkátok nem hiábavaló volt, s akkor, mikor itt bajtársaitok érdekében fáradoztatok, hazátok iránti kötelességeteket róttátok le [...] tartsátok meg ezen minden korlátot döntő munkakedveteket, hazánknak tetterős férfiakra van szüksége."

38

9 A fogolykórház 1918. november 20-án a japán csapatok felügyelete alá került. Uray Vilmos a japán vöröskereszttel kimondottan szívélyes viszonyba került. Orvosi tudását igénybe vették és leveleikben következetesen igazgató úrnak szólították. T. Yunome orvos-tiszttel a későbbiekben is kapcsolatban maradt. A harmincas évek végén egy emlékkönyvet kapott tőle.

39

0 Uray Vilmos 1920. május 5-én már Makón van és egy hónapi pihenőt követően kezdte meg munkáját a kórházban.

39

1 Legfontosabb feladatának az ellátás színvonalának emelését tartotta. Elsősorban az ő érdeme, hogy az 1920-as 1930-as években új osztályok nyíltak, szakorvosok kezdték meg munkájukat, modem felszereléseket (pl. Röntgen-gép) szereztek be.

39

2 Uray Vilmos jól érzékelte a kórház megnövekedett tekintélyét és mind nagyobb feladatát, ezt a fenntartó felé is közvetíteni tudta. Ennek köszönhetően döntöttek a kórház kibővítéséről, amelyet majd az 1926-ban megszerzett angol kölcsönből meg is valósítanak.

39

3 A kórházban Uray Vilmos irányításával különösen sok műtétet hajtottak végre. Több alkalommal bravúros beavatkozásokkal kápráztatta el orvosait, akik mellette megtanulták a sebészet fortélyait.

39

4 Egy operációról a helyi lap Izgalmas szív és tüdőműtét címmel számolt be, amikor többek között így fogalmazott az ismeretlen szerző: „Ismét csoda történt. Ismét Uray főorvos sebészkedése nyomán. Az Isten nagyon szeretheti ezt az orvost, hogy ilyen gyakran, a legsúlyosabb esetekben is melléje áll."

39

5 38

7 Forgó Géza: Dr. urai Uray Vilmos, egy tehetséges orvos sorsa In. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Történeti Tanulmányok 6. Szerk Zombori István. Szeged, 2003.112. 38

8 Uray Vilmos iratai JAM A. 2312.2004. 38

9 Forgó G.\ Dr. Uray i. m. 113. 39

0 T. Yunome emlékkönyve. Uray V. ir. JAM A. 2312.2004. 39

1 MFÚ 1920. ápr. 27.; MÚ 1920. máj. 6., jún. 19. 39

2 Diósszilágyi S.: Közegészségügy i. m. 39

3 CsHL 1924. ápr. 26.230. 39

4 Nagy Dezsőné: Dr. Nagy Dezső életútja. = Szieszta 2002. nov. 4.4. 39

5 MU 1938. ápr. 20.3. 58