Forgó Géza: A Csanádvármegyei Szent István Közkórház története. A Makói Múzeum Füzetei 109. (Makó, 2010)
A Csanádvármegyei Szent István Közkórház fejlődése az 1920-as és az 1930-as években - Új osztályok létrehozása - új szakorvosok érkezése
dott régi röntgengép helyett egy újat vásárol, és átalakítják a helyiséget. 22 0 1 93 7. október 26-án eldöntötték, hogy a Magyar Siemens Reiniger Rt.-től 10 800 pengőért rendelnek korszerű röntgengépet. A vármegye alispánja felkérte a Villamos Trösztöt, hogy azt ingyenesen szerelje be, amit elutasítottak, de egyúttal 400 pengő adományt juttattak a kórháznak, amely fedezte a költségeket. 22 1 Bár a műtétek száma folyamatosan emelkedett, a műtő felszerelése nem mindig követte az igényeket. 1931-ben árnyékmentes Pantophos lámpát kívántak vásárolni 1590 pengőért, mert „célszerűen használható a műtéteknél, míg a jelenlegi lámpa a mélybe való dolgozásnál nagy nehézséget okoz, miután ennek világítása olyan, hogy a műtőasztalon fekvő betegre árnyékot vet az ott dolgozó mütőorvosnak alakja." 22 2 Két évvel később még mindig probléma volt a megvilágítás. A szeptikus műtő részére most Zeiss-féle árnyékmentes lámpát akartak vásárolni, azonban végül a jóval olcsóbb budapesti Veszely műszerész által készítettet rendelték meg. 22 3 A növekvő számú műtétek miatt 1939-ben külön műtős nővéri állást akart Uray Vilmos, mert „a közkórházban ápolt és nagyobbrészt műtétre kerülő betegek megfelelő ellátása évek óta a legnagyobb nehézségekbe ütközik. Állandóan a késő délutáni órákig tartanak a műtétek azért, mert a műtő személyzete nem elegendő. Sebész alorvost csak nehézségekkel lehet kapni. Jelenleg a Felvidék visszacsatolása folytán előállott orvoshiány miatt a pályázati hirdetmények eredménytelenek maradnak" - fogalmazott a kórházi bizottság jegyzőkönyve. 22 4 A Magyar Királyi Egészségtani Intézet előterjesztésére a belügyminiszter 1933. január 1-től engedélyezte, hogy az újonnan átadott kórházi laboratóriumban az intézeti betegek részére hivatalos laboratóriumi vizsgálatokat végezzenek. Ebben az évben 827 esetben Wasserman-reactiót, 137 esetben köpetvizsgálatot, 139 esetben bejelentésre kötelező fertőzővizsgálatot, 845 esetben röntgenátvilágítást, 481 esetben röntgenfelvételt, 871 esetben tüdőtöltést jegyeztek föl. 22 5 A laboratóriumot a kórboncnok vezette (1935-től), 1941-től egy fő segédmunkaerővel, mert ekkor már 15-16 000 laborvizsgálatot végeztek el évente. 22 6 A diétás étkeztetés bevezetéséről 1932-ben döntöttek. Példa a szegedi klinikán követett gyakorlat volt. Indoklásul pedig így fogalmaztak: „az eddigi étrend nincsen tekintettel arra, hogy az étkeket a beteg állapotánál fogva el tudja-e fogyasztani." 22 7 A diétás étkeztetést 1933. január 1-től vezették be, amely költségmegtakarítással járt. Ebben az évben egy fö étkeztetésére 55 fillért költöttek naponta. Az Assisi Szent Ferenc Leányai Betegápoló rend Makón dolgozó nővéreit pedig diétás tanfolyamra küldték. 22 8 22 0 CsvHL 1935. máj. 18.456. 22 1 CsvHL 1937. okt 30. 580., CsvHL 1937. nov. 3. 594. 22 2 Jkv. 1931. jan. 23.8. hat Kór. Biz. jkv. CsAT ke.e. vm. Törv. Biz. ir. 1924-1944. IV.B.452. CsML 22 3 Uray V.: A közkóiház (1933) i.m. 22 4 Jkv. 1939. szept 22.41. hat Kór. Biz jkv. CsAT ke.e. vm. Törv. Biz. ir. 1924-1944. IV.B.452. CsML 22 5 Uray V:. A közkórház (1933) i.m.. 2 2* Jkv. 1941. márc. 6. 6. hat. Kór. Biz. jkv. CsAT ke.e. vm. Törv. Biz. ir. 1924-1944. IV.B.452. CsML Jkv. 1932. szept 22. 52. hat Kór. Biz. jkv. CsAT ke.e. vm. Törv. Biz. ir. 1924-1944. IV.B.452. CsML 22 8 Uray V:. A közkórház (1933) i.m. 35
