Forgó Géza: A Csanádvármegyei Szent István Közkórház története. A Makói Múzeum Füzetei 109. (Makó, 2010)

A Csanádvármegyei Szent István Közkórház fejlődése az 1920-as és az 1930-as években - Építkezések

A Csanádvármegyei Szent István Közkórház fejlődése az 1920-as és az 1930-as években A közkórház betegforgalma folyamatosan növekedett. Míg 1914-ben 1866 fót ápoltak 56 867 ápolási napon,

13

7 addig 1925-ben 2299 beteg 54 971 ápolási napot vett igénybe,

138 1938-ban már 5551 beteg volt 80 756 ápolási nappal.

13

9 [3. sz. melléklet] A számadatokat tekintve a helyi kórház követte az európai példákat. Az 1920-30as években arra törekedtek, hogy az ápolás ütemét és hatékonyságát meggyorsítva és az egy betegre jutó ápolási időt lejjebb szorítva, egy ágyon évente minél több beteget gondozzanak. Németországban az 1930-as években 20-30 nappal számoltak, Svájcban pedig 23-mal.

14

0 Magyarországon 1925-ben 28,5, 1935-ben pedig 22,9 nap az átlag, Makón 1925-ben 23,9, 1938-ban pedig 15,4 nap volt az ápolási idő.

14

1 A hódmezővásárhelyi kórház is hasonló adatokkal rendelkezett: 1910-ben 1781 fekvőbeteget ápoltak 51848 ápolási nappal. Egy főre 29,1 ápolási nap esett.

14

2 Makón ez az adat 1914-ben átlagosan 30,1 nap volt, tehát a makói intézmény tehát sem az országos, sem az európai fejlődéstől nem maradt el. A betegszám emelkedése is megfigyelhető. Míg Magyarországon 1921-1935 között a betegek évi létszáma 121,9 %-kal növekedett, addig Makón 281 %-kal (1938-ig), úgy, hogy közben az egy főre jutó ápolási napok száma - az európai mintáknak megfelelően - csökkent.

14

3 Ennek voltak veszélyei, hiszen a kórházak egyrészt versengtek a betegekért, másrészt a társadalombiztosító intézetek a 28 napon túli ápolás költségeit nem térítették meg teljes összegében, ezért néha előbb elengedték a beteget, mint kellett volna.

14

4 Az általánosan elfogadott nézet szerint minden ,jól vezetett, actív kórházakban mindig meg volt az az igyekezet, hogy a rendelkezésre álló anyagi erők minél több beteg ember javára használtassanak ki."

14

5 Ehhez azonban folyamatosan fejlődni és alkalmazkodni kellett. Építkezések A trianoni békediktátum rányomta bélyegét a magyar egészségügyre is. Több kiválóan felszerelt gyógyintézet került az utódállamokhoz. Elveszett az egyetemi klinikává fejlesztett pozsonyi, a háború alatt felépült kassai, a szatmárnémeti, nagykárolyi, aradi, temesvári, szabadkai közkórház, csakúgy mint gyermekmenhelyek, bábaképzők stb. Az említett 13

7 Diósszilágyi S:. Közegészségügy i. m. 324. 13

8 Uray Vilmos kórházi igazgató-főorvos jelentése a vármegyei Szent István közkórház 1925. évi működéséről és állapotáról. = CsvHL 1926. máj. 29. 13

9 Jkv. 1939. szept 22. Kór. Biz. jkv. CsAT ke.e. vm. Törv. Biz. ir. 1924-1944. IV.B.452. CsML 14

0 Bezerédyné H.M.- Hencz A. - Zalányi S.: Évszázados i. m. 231. 14

1 Mészáros Gábor. Kórházügy. In. A mai magyar egészségügyi közszolgálat. Szerk Martonffy Károly. Bp. 1942.216. 14

2 KruzsliczI:. Urbanizáció i. m. 457. 14

3 Scholtz Kornél. Magyarország kórházügyének fejlődéséről és jelenlegi helyzetéről. = Orvos Képzés 1937/3. 378. 14

4 Wolff Károly: Időszerű kórházpolitika = Egészségügyi Szemle 1934/5-6.210. 14

5 Scholtz K: Magyarország i. m. 378. 24