Halmágyi Pál: Komlóstól Tárnokig. A Sámson-apátfalvai főcsatorna környékének történeti emlékei. A Makói Múzeum Füzetei 108. (Makó, 2010)
térképek mind a mai napig jelölik. Makó határában: Békési út, Orosháza határában: Régi Makói út névvel. (7. sz. és 8. sz. térkép) A közeli Kardoskúti-pusztán lévő Fehér-tó természetvédelmi területével együtt idegenforgalmi értékeit jobban ki lehetne használni a sámsoni műemlék hídnak. Az Alföldön a 19. század elején sorra épültek a kö (tégla) hidak, de napjainkra a híres hortobágyi kilenclyukú híd kivételével alig töltenek be már közlekedési funkciót. Az utakat modern hidakon vezetik át a folyók, erek fölött. A sámsoni öreg hídhoz hasonlót, mely a mai napig betölti funkcióját nem nagyon találni a Dél-Alföldön. (5-8. sz. képek) Legközelebb Óbébánál (Románia), a Porgány-ér fölött vezet át két ugyanilyen kőhíd. A szabadságharc után a Károlyi család uradalmi kertészfalujának számító Sámsont 1877-ben Csongrád megyéből átcsatolták Békés megyéhez. Békéssámson ma 2794 fős település (1995). A falu közvetlenül a Szárazér keleti partján húzódik, bár ma már néhány házsor a nyugati parton is felépült. Az 1970-es évek ár és belvizei súlyos helyzetbe hozták a községet, ezért szükségessé vált, a házak közé befutó ér kiváltása egy, a település nyugati szélén végig futó új csatornával. (9-10. kép) A község központjában az első világháborús emlékmű, községháza, kistemplom környezetében 1996-2000-ben millenniumi kapu, és újabb szobor létesült. IV. (Mező)Kopáncs Az Árpád-kori település a Sámson-apátfalvi főcsatornától keletre húzódó nagy kiterjedésű puszta közepén állt. Egykori helyét a mai napig álló temploma őrizte meg. A Kopáncsi-ér által körülölelt templomdombról ma is jól kivehető az egykori bő vízfolyás medre. (5. sz. térkép) Nevének eredetére két magyarázat született. Egyrészről kopáncs: a gesztenye, dió zöld burka; másik magyarázat a kopáncs a harkály régi neve. A település első okleveles előfordulását a Váradi Regestrum egyik 1219-es bejegyzésében véljük megtalálni. (CUPANCHI) A következő - és már bizonyosan Kopáncsra vonatkozó - írásos emlék 1450-ből való, amikor Hunyadi János birtokba vette a vásárhelyi uradalmat és a beiktatásakor több kopáncsi szomszéd is megjelent. 1522-ben a csanádi káptalan birtoka a terület. 1552-ben Kopáncsot is kifosztották a törökök, de ezt a pusztítást még túlélte a falu. 1555-ben Mezőkopáncsként (MEZEW KOPANCH) különböztették meg a Hódvásárhelytől dél-nyugatra lévő Rétkopáncstól. 1556-ban mikor Olcsárovics Demeternek - a gyulai vár kapitányának - lett birtoka, 12 adózó portával rendelkezett a település. A kopáncsi templomot az 1564-es adólista említi először, de bizonyos, hogy jóval korábban is állt már itt egyházi épület. 2 4 Alátámasztja ezt a templom alaprajza: félköríves záródású szentély, előtte téglalap alakú kicsiny templomhajóval. Az építmény belső hossza 13,4 m, szélessége 4,7 m. A közel 1 méter széles falrészek az 1930-as években még több méter magasságban álltak. Szabó Imre Makó város főmérnöke 1934-ben az épületet teljesen helyreállította, s a kis templom azóta is dacol a pusztai szelekkel. 2- A templom körül húzódó falu házainak alaprajzait Borovszky Samu (1860-1912)-Csanád megye történetének neves kutatója - még jól látta a 19. sz. végén. 2 4 BLAZOVICH L 204-205. 2 5 SZABÓI. 10. 10
