Halmágyi Pál: Komlóstól Tárnokig. A Sámson-apátfalvai főcsatorna környékének történeti emlékei. A Makói Múzeum Füzetei 108. (Makó, 2010)
Az 1934-es helyreállítással egyidőben a falak mellett 118 sírt találtak. A leletek feldolgozását Bálint Alajos végezte el. 2 6 (KÉPEK ÉS TERVRAJZOK 274-276. o) A középkori Kopáncs a 15 éves háborúban, a 16-17. sz. fordulóján pusztult el, s már soha többé nem épült újjá. A makói Szent István plébániatemplom lelkigyakorlatos háza nemrég készült el a templom közvetlen közelében. Az évszázados falak között évente néhány misét is tartanak, a környék tanyáin élőknek. (Húsvét, Szent István napja, Búcsú) A kis templom a Körös Maros Nemzeti Park közelében az egyetlen Árpád kori alapokon újjáépített templom. Megközelíthetősége aránylag kedvező, a Makó-tótkomlósi műúttól 2 km-es kellemes sétával - a téli, ill. esős hónapok kivételével - elérhető. A kopáncsi templom idegenforgalmi fölfedezése még várat magára. V. Csókás A Sámson-apátfalvi főcsatorna mellett ma már csak dűlőnév őrzi az egykori falu emlékét. Nevét a hajdan itt nagy számban fészkelő madárról kaphatta. Csókás első okleveles említését 1450-ben Hunyadi János birtokai között találjuk, mint a hódvásárhelyi uradalom egyik részét említik. Később a csanádi káptalan birtokába került, majd az e vidéken birtokokat szerző gyulai várkapitány, Olcsárovics Demter tette rá kezét 1555-ben. 1561-ben 14 adózó portát jegyeztek fel Csókáson. A kis település nem élte túl a török háborúkat, s a 16-17. század fordulójától elnéptelenedett. 2 7 A török kiűzése után megindult az Alföld újratelepülése. A megerősödő mezővárosok a 19. század első harmadától nagy rajokban bocsátották ki lakóikat újabb területek, ill. határuk benépesítésére. A kiköltözők keze munkája nyomán népesedett be az Alföld, s a század második felére kialakult a jellegzetes tanyás településformája. A megerősödött tanyai lakosság 1872-ben Csókáson is iskolát épített gyermekeinek. A második világháború után bekövetkező társadalmi-politikai változások lassan ismét elnéptelenítették a tanyavilágot. Az iskola például 1955-ben szűnt meg. 2 8 A vidék lakói elköltöztek, az elöregedő lakosság utánpótlást nem kapott, s a Szárazér mente lassan kiürült. VI. Igás A ma is hatalmas kiterjedésű igási pusztán egykor állt falut 1508-ban említik először okleveleink. A település azonban jóval korábbi. Története az Árpád-korig nyúlik vissza, mint erre a területén előkerült edénytöredékek, pénzleletek is utalnak. Neve az itteni pusztákon legeltetett nagy számú teherhúzó „igás" állat nevéből maradt ránk, vagy a jobbágyok által itt igaerővel végzett robotmunka emlékét őrizte meg. A nagy kiterjedésű falu házai a Szárazér jobb és bal partján is hosszan elhúzódtak. Érdekessége a településnek, hogy mindkét végén egy-egy templom maradványai kerültek 2 6 BÁLINT A. 6-7. 2 7 BLAZOVICH L. 79-80. 2 8 NAGY J. 43. 11
