Halmágyi Pál: Komlóstól Tárnokig. A Sámson-apátfalvai főcsatorna környékének történeti emlékei. A Makói Múzeum Füzetei 108. (Makó, 2010)
elő. Valószínű, hogy nem egy időben volt két temploma a falunak, hanem az egyik pusztulása után, másik helyen építették fel az újabbat. 2 9 A település az 1551-1552. évi Maros-völgyi török hadjárat alatt pusztult el. Az 1563. évi tizedlajstrom még megőrizte az akkor itt lakó 20 igási nevét, de 1583-ban már pusztának nevezték. A 18. században Makó lakói legeltették itt állataikat, de egyre többen költöztek is ki. Az Igási utat majdnem addig, ahol eléri a Sámson-apátfalvi főcsatornát a két világháború között nagy kockakővel kikövezték. A 19-20. század fordulóján felépültek az út melletti iskolák is. A külső 1875-ben, és a belső (ugari) iskola 1928-ban. 3 0 A szocialista társadalmi rendszer a tulajdonviszonyok alapvető megváltozását hozta. Az 50-es években a földjeiktől megfosztott parasztok az Igási Állami Gazdaságban dolgoztak, melynek központja az Igási út és a Rác út kereszteződésében alakult ki. Nemcsak kultúrotthon, bolt, kocsma, de nagy magtárak, istállók, gépállomás és a dolgozóknak jó néhány lakás is épült ekkor. Igás elindult a tanyaközpont, majd faluvá válás útján. Az 50-es években az Erdei Ferenc által irányított „Tanyai Tanács" megtervezte az itt felépítendő mintafalut. Orvosi rendelő, iskola és könyvtár, művelődési központ, üzletközpont, sportpálya, uszoda stb., ám a délibábos tervekből nem lett semmi. Előbb az iskolákat (1974, 1979) zárták be, majd a gazdaság szűnt meg, a kultúrházat bontották le, s ma már a hajdan itt lakók is nagyobbrészt elköltöztek. 3 1 VII. Rákos E falu nevében is őrzi egykori vízfolyásának gazdag élővilágát. A falu mellett nemcsak a bővizű Királyhegyesi-ér folyt el, hanem a nedvesebb időszakokban tóvá duzzadó lapos, zsombékos terület is volt. Az Árpád-kori falu 13. század eleji elpusztulása után, a házaikat kicsit északabbra fölépítő rákosiak már templomot is emeltek. A település 1530-1549 között a Jaksics családé volt. Az 1552. évi török hadjáratban elpusztult, de tíz év múlva 6, 1579-ben pedig 22 adózó portát írtak itt össze a törökök. A 16. század végén az újabb háborút már nem heverte ki, végleg puszta lett Rákos. 3 2 A török kiűzése után a nagyobb helyekre vissza ill. betelepülő lakosság egy jó évszázadig a mezővárosokból kijárva művelte a település környékét. A népesség növekedése a 19. század első harmadától megkövetelte a kirajzást és a rákosi részek is néhány évtized alatt állandó szállásokkal települtek be. Nemsokára felépült a szélmalom, s már őröltetni sem kellett Makóra menni. A kedvező földrajzi helyzet - 6 út csomópontja - előrevetítette a falu kialakulását. A hamarosan - még 1875-ben - megépült iskola és a csárda után, az 1940-es évek elején megkezdték a református templom építését is. 3 3 A háború a munkát félbeszakította, s azt a háború után már nem folytatták. A félbehagyott református templom az 1990-es évekig állt, ám az újabb rendszerváltás ezt is elpusztította. Az iskolák kö2 9 BLAZOVICH L. 140. 30 NAGY J. 43. 31 Ua. 3 2 BLAZOVICH L. 243. 33 NAGY J. 43. 12
