Halmágyi Pál: Komlóstól Tárnokig. A Sámson-apátfalvai főcsatorna környékének történeti emlékei. A Makói Múzeum Füzetei 108. (Makó, 2010)
zül a rákosi tartotta magát legtovább, csak 1984-ben szűnt meg. 3 4 Ezekben az években dűlt össze a híres rákosi szélmalom is. A környéken élő összetartó lakosság, a millennium tiszteletére országzászlót épített és új formák szerint próbálja mai életét megszervezni. A vízügyi szervezet szempontjából különösen figyelemre méltó, hogy a Makó-rákosi úton a csatorna hídnál még szinte eredeti állapotában áll az egykori csatornaőri szolgálati épület. Megőrzése - talán az utolsó ilyen épület a környéken - megfontolást érdemelne. (11. sz. kép) VIII. Földeák, Ófóldeák A Királyhegyesi-értől a Batidai-síkig húzódó jelentős szárazulat nyugati szegélyén feküdt Földeák. A falutól a Tiszáig már nincs emberi megtelepülésre alkalmas kiemelkedés, e terület a kanyargó erek, fokok, lápok, nádasok vidéke. A középkori Földeák a mai Óföldeák falucska helyén állt. Első írásos említése 1332-ből maradt fenn (FYLDYAK). Az 1406-os feljegyzés, FYLDEAK már jobban eligazít bennünket a név eredetét illetően (Fülöp, Filep deák). A királyi emberként szereplő Fyldeaki Demeter és János testvére volt ekkor a falu birtokosa. 1488-ban már 16 köznemes lakott itt, akiknek száma fokozatosan nőtt. 1552-ben az adószedők nemesi településként jegyezték fel számadáskönyveikben a falut. 1580-ban 110 adózó portát írtak itt össze. Az 1596. évi török-tatár hadjáratban pusztult el, de egy fél évszázad múlva lassan újra benépesült. 3 5 A középkori Földeák kiemelkedő jelentőségű műemléke a mai napig álló temploma. A korábbi eseti - és nem szakszerű - kutatások után, 1990-1995 között Béres Mária régész alapos munkával feltárta a templomdombot, meghatározta az építési periódusokat és felszínre hozta az országos szenzációnak számító, s az Alföldön párját ritkító templomerődöt. A ma is álló épület és a templomdomb egy késő Árpád-kori kis vár maradványait őrzi. A feltárás során 11-13. századi kemencék darabajai, ill. II. István király pénzével keltezhető sírok kerültek elő. A dombtetőn álló Szent Márton templom 1429-ben már bizton létezett. Különálló támpillérekkel megerősített harangtornya a hajótól északra 6,5 méterre állt. A török veszély közeledtével a templomdombot megerősítették. A téglából épült 80-100 cm vastag és mintegy 4 m magas védőfal, egy 24^38 m nagyságú, nagyjából trapéz alakú területet övezett. A fal tetején fából készített gyilokjáró futott körbe. Az erőd legerősebb és legmagasabb tornya az északi - volt harang - torony volt. A gyalogos bejárat a nyugati torony lépcsőin keresztül vezetett be a templomerődbe. A harmadik, legalacsonyabb torony dél felé nézett. Mellette volt az erőd nagykapuja a kocsik számára. Ez az elhelyezkedés pontosan megfelelt a táj adottságainak. A hajdani figyelőőr, ha dél felé tekintett Makót láthatta, északra nézve pedig Hódmezővásárhely tornyaiba ütközött tekintete. Nyugatra a Batidai-sík és a Lelei rét zsombékjai után, a Tiszát kísérő erdők sej lettek, mögöttük a szegedi várral. A falakkal övezet dombot, még egy 5-7 méter széles és 2,5-3 mcter mély árok is körülvette. A vizes árkon csak a gyalogkapunál és a kocsibejárónál volt - bizonyára könnyen rombolható - gerendahíd. 3 6 3 4 HALMÁGYI P. 6. 3 5 BLAZOVICH L. 107. 3 6 BÉRES M. 20-26. 13
