Halmágyi Pál: Várak, kastélyok, erődök. A m. kir. honvédség egyenruhái, felszerelése és csapatnemei. A XIV. és XV. Makói Honvéd Emléknap és Találkozó 2007, 2008. A Makói Múzeum Füzetei 107. (Makó, 2009)

XV. MAKÓI HONVÉD EMLÉKNAP ÉS TALÁLKOZÓ 2008 Ságvári György - Ságvári György: A m. kir. honvédség egyenruházata (1919-1945)

madár fölött, arányaiban a madár méreteit jóval fölülmúló Szent Korona helyezkedik el. A jelvényen található két jelkép egymáshoz viszonyított elhelyezkedését és méretbeli különbségeit értelmezve egyértelmű a korona primátusa, ez pedig a két jelképpel kifejezett tartalom, azaz a magyar államiság (korona) és a magyar népiség (turul) egymáshoz viszonyított értékhierarchiájára utalhat Valódi jelentést kapott a turul a Csáky Károly honvédelmi miniszter nevével fémjelzett, 1924-ben rendszeresített díszruha tábornoki változatán is. A színpadi jellege miatt „Lohengrin" előnévvel illetett sisak legmagasabb pontján, a sisakcsúcson, de csak a tábornokok által viselt példányokon, egy felröppenni készülő abroncskoronás turul díszlik. E sisak általános felségjele ugyanakkor a hivatalos államcímer (álló pajzsos kiscímer). Vagyis a turul ebben az elrendezésben, értékrendjét tekintve az aktuális államiságot kifejező címer fölött helyezkedik el. Mármost felmerül a kérdés: mi volt (lett volna) a turul szerepe a magyar jelképkultúrában? Voigt Vilmos szerint a turul, mint szimbólum előtérbe kerülése a XX. század elején „furcsa kompromisszum eredménye" volt. A madár egyrészről megfelel keresztény szimbólumnak (a gonoszt jelképező kígyót legyőzi a Krisztust jelképező sas / turul), ugyanakkor a történelmi hagyományok alapján inkább a kereszténység előtti pogány magyarság jelképe, így XX. századi propagálása igazából nem volt vállalható az egyház által. (Ezen az alapon rokonítható másik totemállatunkkal, a csodaszarvassal, amelyből nem lett még félhivatalos nemzeti jelkép sem.) Másrészről viszont a magyar nemzet jelképe (kultúrnemzet), szemben a rendi-politikai értelemben vett államiságot-államnemzetet kifejező aktuális címerrel (kiscímer) illetve a Trianonnal elvesztett, regnumot jelképező koronával. Mindezzel együtt sem sikerült teljes egyértelműséggel helyet kapnia nemzeti jelképeink között. A próbálkozások ellenére - láttuk: éppen katonai vonalon - nem volt esélye, hogy az értékrendben a korona, a címer és a nemzeti színek mellé kerüljön, amint az a lengyel és cseh környezetben a címerből kiemelt sassal, illetve oroszlánnal megtörtént. A turul valójában csak arra volt alkalmas, hogy a meglévő jelképek valamelyikével megtámogatva, azzal együtt fejezze ki a sugallt tartalmat. Kialakult egy másik öltözeti jelkép is a korszak első éveiben, a Bocskai. Jelenlegi ismereteink szerint a honvédség hivatalos szak-közlönyében találkozunk első ízben a „Bocskaival", mint valamely ruhadarab megkülönböztető elnevezésével, imígyen: A Süveg (tábori sapka) leírása, a) A zubbonnyal azonos szövetű lovassági sapka karimájának le nem varrása és alsó vonalának homorú kivágása által Bocskai süveggé alakítva. A leírásban a továbbiakban ilyen részeket találunk: a süveg karimája baloldalán a 2. ötödből egy, a felső szélen 6 cm széles, a süveg alsó szegélyétől 1 cm-re „ V" alakban lenyúló háromszögű darab ki van vágva, és az illetőfegyvernemnek, illetve állománycsoportnak megfelelő színű és minőségű anyaggal pótolva. Ezen a bevágáson fentről lefelé, a háromszöggel arányosan rövidülve ún. „topánzsinórok" feküsznek, összesen három pár, két végükön egy-egy galambkosárral (= sodralékból készített lapos fonadék)

1 Nem sokkal később, 1921 -ben új tábori sapkát rendszeresítettek a Nemzeti Hadseregben. A sapka-szabvány részletes leírásában a sapka részeinek felsorolásánál az alábbi tételekkel találkozunk: fejrész, vagyis maga a sapka, sapkarózsa, rendfokozati jelek, nyakvédő, szemernyő, „Bocskai-dísz" (sic!) és sastoll.

2 Lépjünk még tovább! 1924-ben az 1 Rendeleti Közlöny 1919 IX. 3. 55. szám 213.228/42. - 1919. 46