Halmágyi Pál: Várak, kastélyok, erődök. A m. kir. honvédség egyenruhái, felszerelése és csapatnemei. A XIV. és XV. Makói Honvéd Emléknap és Találkozó 2007, 2008. A Makói Múzeum Füzetei 107. (Makó, 2009)

XV. MAKÓI HONVÉD EMLÉKNAP ÉS TALÁLKOZÓ 2008 Ságvári György - Ságvári György: A m. kir. honvédség egyenruházata (1919-1945)

akkori honvédelmi miniszterről, Csáky Károlyról elnevezett, ún. „Csáky - díszruhát" rendszeresítettek a honvédtisztek számára. A díszruha „Bocskai-kalpagból, atillából és fekete szalon pantallóból" állt. A Bocskai-kalpag részei: fejrész (karima és tucsak), homlokdísz, sapkarózsa, sastoll (illetve kócsagforgó) és Bocskai-dísz.

3 Az atilla, a szabvány leírás szerint áll a derékból, az aljrészből, az ujjakból, az álló gallérból, a mellzsinórzatból, az ujj-vitézkötésekből, a hátrészzsinórdíszből, a Bocskai-vágásból (sic!), a vállfődíszekből és a rendfokozati jelekből" Bár a leírás a továbbiakban mostohán bánik a „Bocskai-vágással" - részben az atilla díszítésére, részben a kard elhelyezkedésére szolgál -a mellékelt rajzból világosan kitűnik, hogy a „vágás" egy-egy hasíték az atilla alján, kétoldalt, a csipőcsont vonalában, melyet - ugyanúgy mint a sapkán a topánt - gombolható zsinórpárokból álló díszítmény fog össze. A fentebbiekkel azt próbáltuk bizonyítani, hogy - legalábbis formai oldalról - az öltözetek „bocskaisága" a „V" alakú bevágástól és a bevágást lefedő zsinórdísztől (együtt: „Bocskai-dísz") származtatható. (A későbbiekben a bevágás és a dísz együtt megjelenik a két világháború közötti egyenruházatban, az öltözet harmadik fő ruhadarabján, a nadrágon is, Horthy Miklós kormányzó gyalogos testőrsége ún. „udvari szolgálati öltözeténél". Ezt a díszt - a nadrág két szárán, alul, a külső boka vonalában - azonban már nem Bocskai dísznek, hanem „magyar zsinórdísznek" nevezik, noha ugyanaz a forma.

5) Ugyan nem kifejezetten a Bocskai névvel kapcsolatban, de a korabeli sajtóban rendre visszatérő téma a katonasapka kérdése. A hozzászólók egy része nemzetietlen, magyartalan voltát, mások unpraktikusságát, van aki mindkettőt kifogásolta. Mint például bizonyos Lutz Henrik hadbiztos alezredes, aki szerint nagyobb távolságról egyáltalán nem érzékelhető a bocskai-sapka magyaros jellege. Bármely nemzetével összetéveszthető, leginkább a balkáni államok hadseregeinek sapkáira hasonlít, paszományaikkal pedig egy kevéssé ízléses portássapkára. Legyen kerek formája a magyar katonasapkának, legyen olyan, mint a Kossuth kalap vagy a pörge kalap. A magyar fejforma ugyanis kerek (mongol típus).

6 A korszak egyik neves hadtörténésze, Berkó István is hozzászólt a kérdéshez. O a nemzeti jelleg és a praktikum mellet leginkább az ízlést hiányolja. Mert hogy néz ki a Bocskai sapka az angol eredetű tekerős lábszárvédővel, vagy angolos zubbony a , franciára emlékeztető románosan olasz sapkával.

1 Minden ellenkezés, fanyalgás ellené2 88.221/14- 1921 számú Körrendelet. 1. szelvény, a) A táborisapka. In: 1. pótlék A-26., 3.fiiggelékhez2. o. 3 Egyenruha szabályok A-26- Függelékhez, Budapest, 1924. 1. p. A tábori (Bocskai) sapka és a dísz (Bocskai) kalpag között annyi a különbség, hogy utóbbi karimája „ enyvezett vászonnal vagy mindkét oldalán fényezett lemezzel van merevítve. Tegyük hozzá: ezáltal a sapka is merevebb, tartása „ünnepélyesebb". Van egy harmadik Bocskai sapka forma is, amelyet 1924-ben vezettek be a Testőrség számára. Ez a Bocskai sapka kerek, sziluettjében teljesen más, mint a fentebbiek, inkább az 1860-as évek. Karimája két részből áll, a részek a halánték vonalában érintkeznek csapott élekkel, így köztük „V" alakú rés (a bocskaiság feltétele!) képződik. A két részt egy-egy díszes fonadék (imitált gomboló) fogja össze. Fejrésze puha, negyedelt, enyhén kupola-szerü. Fő jellemzőihez inkább történelmi analógiákat találhatnánk, leginkább talán a kun süveg formájához közelít. Ld 2. számú pótlék az A - 26. 3. Függelékhez, Budapest 1924, 11. és 31. pp 4 A sapka és az atilla Bocskai dísze valójában ebben a „gombolhatóságban" különbözik egymástól. 5 Honvédségi Közlöny. 1932, 12. szám, 2792/eln. 14. - 1932 számú rendelet (A testőrség, koronaőrség és Képviselőházi őrség ruházatának módosítása) 6 Nemzeti katonás föveg. írta: Lutz Henrik hadbiztos alezredes. In. MOVE 1921. április 10. 7 Az a „románosan olasz" sapkafajta, amelyet Lutz és Berkó pellengérre állított, a 20-as évek elején csak alig néhány hónapot élt. A „Horthy sapkának" is nevezett fejfedő leffentyüs volt, oldalt a „Bocskai dísszel", a 47