Halmágyi Pál: Várak, kastélyok, erődök. A m. kir. honvédség egyenruhái, felszerelése és csapatnemei. A XIV. és XV. Makói Honvéd Emléknap és Találkozó 2007, 2008. A Makói Múzeum Füzetei 107. (Makó, 2009)
XV. MAKÓI HONVÉD EMLÉKNAP ÉS TALÁLKOZÓ 2008 Ságvári György - Ságvári György: A m. kir. honvédség egyenruházata (1919-1945)
Ságvári György A m. kir. honvédség egyenruházata* 1919-1945 A két világháború közötti magyar egyenruha, az Osztrák-Magyar Monarchiától örökölt öltözködési struktúra megtartásával, a húszas évek elején alakult ki. Az összkép az évtized elején még meglehetősen vegyes; praktikus, mindenekelőtt gazdaságossági okok miatt a Nemzeti Hadsereg katonái továbbra is a Monarchia megmaradt csukaszürke és tábori zöld egyenruhájában jártak. Az új politikai status quo-t ezen a régi egyenruhán csak az új állami szimbólumok megjelenése mutatta. A Monarchiára emlékeztető névjeleket, felségjeleket már rögtön a háború után öntevékenyen eltakarták, lecserélték, jobbára nemzeti színű kokárdákra. Az egyenruha hivatalos jelkultúrája ugyanakkor a már meglévő klasszikus hatalmi szimbólumokból válogatott, amelyek magától értetődően alkalmasnak látszottak a megszerzett de facto új államiság kifejezésére. (Magyar államcímer, a Szent Korona és a nemzeti színek.) Legfeljebb a jelek elhelyezése az egyenruhán és egymáshoz való viszonyuk változott a korábbi korszak szokásaihoz képest, megformálásukat pedig a jelképhordozó elemek alakváltozása és az egyenruha formai megújulása befolyásolta. Megjelent ebben a régi-új szimbólumrendben a magyar történelem , jelkép-madara" a turul is. Időzzünk kicsit a turulnál. A turul a magyar történelem jelképes madara; jelentése a török nyelvekben sólyom / vadászsólyom, amely különböző megjelenési formáiban, szimbolikus mozgásaiban - hatalmi pozíciót kifejező méltóságos ülő tartás, védő pozíciót jelentő, óvó, kiteijesztett szárny, illetve támadást jelző, fürkésző, lecsapni készülő ragadozó madár - uralkodók, vezetők jelvénye lett. A magyar őstörténetben közismert, totemisztikus eredetmonda kapcsolódik hozzá (Emese álma), s általános szimbolikáján túl ezzel is magyarázható, hogy nemzeti mitológiánkban az Árpádok totemállataként s ennek folyományaként is mintegy a „magyar nemzet jelképeként" hagyományozódott tovább. Ebben az értelmezésben oppozícióban állhat az örök magyar államiság jelképével, a Szent Koronával, illetve a címerrel vagy a nemzeti színekkel. Természetesen a szimbólumok egymással kombinálva erősíthetik is mondanivalójukat. A turul már 1918 őszétől, honvédelmi miniszteri rendelettel a magyar honvédség hivatalos sapkajelvénye lett, egyszersmind felkerült a viselet legmagasabb pontjára; ezzel a vizuális látvánnyal - szemantikai értelemben - az egyenruhán megjelenő jelképek hierarchiájában a legmagasabb fokra tették. Hasonlóan a viselet legmagasabb pontján helyezkedett el a Szent Koronával kombináltan a Nemzeti Hadsereg turulmadara is. Az 1922-ben rendszeresített, rézlemezből sajtolt sapkajelvényen a sugaras háttérből kimagasodó, karmaival pallost markoló, megformálásában inkább óvó-védő, mint támadó turul' E cikk illusztációi Dr. TÓTH László: A magyar királyi honvédség egyenruhái 1926-1945 c. könyvből valók. 45
