Halmágyi Pál: A makói hagymaszövetkezet, majd hagymarészvénytársaság története 1900 és 1918 között. A Makói Múzeum Füzetei 106. (Makó, 2008)

badosságának örve alatt kétes megbízhatóságú elemek egészségtelen, sok esetben pedig tisztességtelen versenye a termelők kárára a hagymával űzött kereskedelmet veszélyeztesse és ezzel a makói piac jó hírnevét tönkre tegye!" Mivel a polgármester mindeddig semmit nem közölt az ügy állásáról, felszólította, tegyen jelentést, mi történt s egyáltalán elkezdték-e a szabályzat megalkotását, az általa elrendelt személyek meghallgatásával. E levélből tehát az derül ki, hogy a polgármester a vármegye utasítására kezdett foglalkozni a dologgal. A polgármester azonnal válaszolt, megírta, hagy az értekezlet már megvolt s dolgoznak a tervezeten, de még kért 60 nap haladékot. Ezt meg is kapta az alispántól a város, egyben Pollák Sándor felkérést kapott a vármegyétől, hogy szakértelmével segítse a szabályzat kidolgozását. 1904. december 5-ére készült el az első tervezet, ezt tájékoztatásul megküldték a megyének ill. észrevételezésre Pollák Sándornak és a többi korábban felsorolt érdekeltnek. Az észrevételeket 1905. január 10-ig lehetett megtenni, s az újabb megbeszélést 1905. január 17-ére hívta össze a város. (Két év már eltelt) A január 17-i értekezletig egyetlen részletes kiegészítő javaslat érkezett, Iritz Gyuláé. Iritz Gyula kiegészítésében javasolta, hogy: - az egyes zsákok súlya külön megegyezés nélkül 1 kg-nak számítassék, amint ez már évtizedek óta gyakorlatban van; - a bejegyzett cégek hivatalnokai külön is vásárolhassanak; - a vételár általában egyéb megállapodás hiányában az átvétel után azonnal legyen fizetendő; - a vitás ügyeket eldöntő bizottságba pedig a rendőrkapitányi hivatal által kijelölt személyen kívül az eladó és a vevő által kijelölt egy-egy személy is vegyen részt; - és határozza meg a szabályrendelet, melyek azok a kihágások, melyek elkövetői a piacról rendőrhatóságilag kitilthatok. A megbeszélésen többé-kevésbé a legelső ülés résztvevői voltak ismét jelen. Hiányzott Gróff Gyula, az első változat kidolgozója, aki Nagyszentmiklósra került el, dr. Ormos Ede ügyvéd, Stentszki Ernő, Léderer Herman, Solczer Jakab és Szüsz Simon kereskedők, ellenben meghívó nélkül az ügy iránt érdeklődvén megjelentek Rácz István, Varga Ferenc, Bárányi József, Szőke István, Landesmann Mór, Strausz József, Bárányi Imre, Pollák Izrael, Paskesz Tóbiás és Schwartz Áron hagymakereskedők. A jegyzőkönyvet Gera Sámuel vezette. A tanácskozáson a polgármester ismertette az addig történteket, beteijesztette az előzetes tervezetet és a kiegészítő indítványt, majd megkezdődött a vita. Az eredmény: megszületett a szabályrendelet második (első bizottsági) fogalmazványa. Az Iritz-féle javaslatok nagyobb részét belefoglalták a szabályrendeletbe, két tételét azonban nem. Nem tágított a tanács attól a szabálytól, hogy a piacon csak a rendőrség által kiállított igazolvánnyal rendelkező megbízottak vásárolhassanak! (5. §) A másik javasolt kiegészítés pedig annyira kézenfekvő volt, hogy azt be sem vették a rendeletbe. (A vételár az átvétel után egyéb megállapodás hiányában azonnal fizetendő.) Röviden tekintsük át a szabályrendeletet. Az első szakasz meghatározta a hagymapiac helyét a Széchenyi tér keleti oldala és a Deák Ferenc utca északi oldalában. A hagymapiacon az árak 100 kg árura vonatkoztak. A zöldségeket és a fokhagymát akár súly, akár csomónként is lehetett árulni. A hagyma mérlegelése 50 kg-os zsákokban történhetett és csak hidas mérlegen lehetett mérni. Ezen gyakorlati intézkedés után következtek a legfontosabb rendszabályok. Hagyma- és zöldségkereskedéssel a városban csak az foglalkozhatott, aki erre hatósági iparigazolvánnyal bírt. Amennyiben ezen kereskedő nem személyesen akart eljárni a piacon, megbízottját (cenzár) köteles volt előzőleg a rendőrkapitányi hivatalban bejelentkezni, a megbízott részére ott láttamozott igazol24