Halmágyi Pál szerk.: A Dontól a marosig...1943–1944. A X. és XI. makói honvédnap és találkozó 2003, 2004. A Makói Múzeum Füzetei 104. (Makó, 2005)
XI. Makói Honvéd Emléknap és Találkozó, - Halmágyi Pál: Az Arad és Makó körüli harcok 1944 szeptemberében
visszavonultak, csak a Maros-szorost délről védő Lippát és a Bánát központját, Temesvárt tartották szilárdan. Arad elfoglalása után a Marostól északra a világosi hegyek lábánál, Pankota-Világos-Ópálos vonalon, a már korábban kiépített védőállásokban erősödött meg az addig hátráló román csapatok ellenállása szeptember 15-16-án. Az Aradot birtokba vevő páncéloshadosztály díszszemléjéről eddig nem kerültek elő fényképek. Karai Sándor haditudósító egy nappal később Aradon készült felvételei azonban megmaradtak. A Máramaros-szigetről egy 500-as BMWel elindult haditudósítók kalandos út után értek Aradra 1944. szeptember 14-én. Parancsuk szerint előbb Királyházán keresték a kijelölt alakulatot, majd Nagyváradra mentek utánuk. Mivel az egység már onnan is továbbment, folytatták az „üldözését". A nagyváradi főúton Kisjenőnél magyar páncélosokkal találkoztak (29. kép) és itt sikerült megörökíteni egy vasúti vontatásra átalakított tehergépkocsit. (30. kép) Az Arad város táblája előtti felvételt időzárral készítette Karai Sándor, így a motorvezető és az újságíró zászlós mellett maga a fotós is - a zsákmányolt orosz dobtáras géppisztollyal a vállán - a kép jobb szélén megjelenik. (31. kép) Heszlényi altábornagy törzse a régi aradi vármegyeházán rendezkedett be. (32. kép) A nyitott nagykapu előtt a kíváncsiskodó nézelődők között áll néhány honvéd és a hűséges BMW. (33. kép) Több felvétel készült Arad központjáról, így a magas tornyú városházáról is, ahol szintén magyar parancsnokság volt (34. kép) Föltűnnek a fényképeken az Aradra rendelt magyar rendőrszakasz tagjai is. (35. kép) Nemcsak a rendőrség, de a magyar vasútigazgatóság is megkezdte munkáját ezekben a napokban Aradon. A történelem alig néhány békés napot engedélyezett e szép Maros-parti városnak. Mire a haditudósítók itt készült anyagaikat Budapesten leadták, majd visszatértek Aradra, már csak menekülő lakossággal és a várost kiürítő honvédekkel találkoztak. Az 1944 őszi dél-alföldi harcok szomorú emléke az utolsó felvétel, ahol a tanyaudvaron izzó szalmakazlakat nézi tehetetlenül egy magyar honvéd. (36. kép) A kiszombori, makói, nagylaki és csanádpalotai őrsökön szolgáló 55-ös határvadászok egy része a honvédcsapatokkal együtt vonult be Romániába. Mindenütt kitörő örömmel fogadták a magyar katonákat. A porgányi hívek pl. azonnal felkeresték a kiszombori plébánost, hogy ismét vegye át lelki gondozásukat, hiszen Trianonig hozzátartoztak. Pécskán újra magyar bírót választottak, és a falu megvendégelte a palotai határvadászokat. Egy szemtanú, az 1944-ben középiskolás pécskai diák, Zvér Márton visszaemlékezése szerint: „Nemzetőrség alakult a községben Márton tanító vezetésével, hogy rend legyen. Semmi bosszúállás, lopás, rablás az elmenekültek lakásaiból. Azok mentek el, akik szélsőségesek voltak és ijesztgették őket a magyarokkal. " 5 1 Zvér Márton visszaemlékezése. József Attila Múzeum Adattára. 2335. 2004. 5. 69
