Halmágyi Pál szerk.: A Dontól a marosig...1943–1944. A X. és XI. makói honvédnap és találkozó 2003, 2004. A Makói Múzeum Füzetei 104. (Makó, 2005)
XI. Makói Honvéd Emléknap és Találkozó, - Halmágyi Pál: Az Arad és Makó körüli harcok 1944 szeptemberében
Térjünk vissza a honvédeivel Temesvár felé nyomuló Bondor Vilmos főhadnagyhoz. A kitűnő nagy szentmiklósi éjszaka és a kiadós reggeli után a század továbbra is a zászlóalj jobb szárnyán haladt előre. Délelőtt 11 óra körül Lovrin körzetében a temesvári főúton haladó előőrsök harcérintkezésbe kerültek az ott védelemre berendezkedett román határvadászokkal. A felélénkülő lövöldözés nem tartott sokáig, mert a román egység felismerve, hogy hamarosan bekerítik, gyors visszavonulásba kezdett. Nehézfegyvereiket állásaikban hagyva adták fel a községet. 5 3 A román erők most már csak Temesvár közvetlen körzetét védték. A magyar csapatok 10 kilométerre álltak Bánát szívétől. A 12. gyalogezred harcálláspontja Vingára települt, a Deszkről indult zászlóalj pedig a Nagyszentmiklós-Temesvár úttól északra eső területet szállta meg. Az előre mozgás itt megállt, és néhány napos fegyvernyugvás következett. Hiába próbálták a Temesvárról a román vonalakon keresztül kicsúszott magyarok rávenni a honvédeket, hogy addig támadjanak a városra, míg a gyorsan közeledő orosz erők be nem érkeznek. A honvédek - érthető okból - nem mozdultak. Ezek a civilek néhány nap múlva pontosan jelezték azt is, hogy megérkeztek az oroszok Temesvárra, és folyik a kirakodásuk az állomásokon. Bondor főhadnagy följegyezte, hogy sem a magyar, sem a német légierő nem zavarta a kirakodást. 3 4 A szeptember 13-án megindult magyar támadás legfőbb célja: a Maros-völgy pálosi kijáratának elfoglalás volt. A síkságon arcból vezetett támadások a pálosi szorost őrző magaslatok ellen azonban sorra eredménytelenek voltak. Aradkövi elfoglalása után már északról, a hegyeken át is támadhattak a magyar egységek és lassan előre haladtak. Szeptember 15-én újabb magyar erő, a 20. gyaloghadosztály is megérkezett Arad körzetébe. Szeptember 17-én a 6. póthadosztály nehéz harcok után végül elfoglalta a pálosi magaslatot. Ugyanekkor észlelték a felderítők az első orosz egységek megjelenését a román vonalak mögött. Érdekes epizódja e 60 évvel ezelőtti napoknak, hogy amikor szeptember 17én, vasárnap a gyalog- vagy kerékpárral látogatóba induló makói, apátfalvi fiatalasszonyok az őrsökön szolgáló férjeiket nem találták meg a laktanyákban, utánuk kerekeztek a határon túlra. Pl. a makói Bernáth Imréné férjét Perjámoson látogatta meg." Szeptember 18-19-én egyre erősödött az ellenség nyomása a Marostól délre, Lippa és Temesvár felől is. A nagyváros közelébe ért 4. SS páncélgránátos hadosztály addigi eredménytelen támadásait feladva megkezdte a visszavonulást. A Temesvártól 10 kilométerre álló honvéd zászlóaljat szeptember 18-án átcsoportosították Vinga alá azzal a feladattal, hogy fedezze ezredük visszavonulását. 5 6 5 3 Bondor 171. 5. 4 Bondor 173. 5 5 Bernáth Imréné visszaemlékezés. JAM A. 1268. 86. 5 6 Bondor 174. 70
