Halmágyi Pál szerk.: A Dontól a marosig...1943–1944. A X. és XI. makói honvédnap és találkozó 2003, 2004. A Makói Múzeum Füzetei 104. (Makó, 2005)

X. Jubileumi Makói Honvéd Emléknap és Találkozó - Szabó Péter: Don-kanyar, 1942-1943. A 2. magyar hadsereg vázlatos krónikája

A hiányos fegyverzetű, felszerelésű és téli ruházattal nem rendelkező magyar alakulatok erőn felüli helytállást tanúsítottak a hadműveletek alatt. Egyes helységek (Osztrogozsszk, Ilinka, Sztorozsevoje), támpontok (III. hadtest körvédelmi állásai) nem várt tartásával, illetve a Cramer hadtest részeinek elhárító harcaival megakadályozza a szovjet csapatokat stratégiai elképzeléseik teljes megvalósításában. Kétségtelen tény, hogy a Vörös Hadseregnek a német és a magyar 2. hadsereg megsemmisítését célzó két hadművelete nem hozta meg azt a "sztálingrádi méretű" sikert, amelyre a szovjet hadvezetés joggal számított. Elmaradt a német és a magyar csapatok teljes megsemmisítése, s elmaradt a lényegesen nagyobb méretű katlancsatába való kényszerítésük is. A szovjet csapatok menetteljesítményei a nagy hidegben és hóban elmaradtak a tervezettektől, kisebb harckocsi-alakulatokkal nem lehetett lezárni a bekerítéseket. Az 1943. január 13. és március 3. között lezajlott voronyezs-harkovi hadműveletek során a támadók súlyos személyi veszteségeket szenvedtek. Szovjet források alapján a 347200 fős Voronyezsi Front seregtesteinél összesen 33331 fő esett el, a sebesültek, betegek számát pedig 62384 főben állapították meg, a Brjanszki Front 95 ezer fős 13. hadseregnél a maradandó veszteség 13876 fő, a sebesültek, betegek száma pedig 23547 fő volt. A magyar hadsereg tragédiájának számtalan összetevője volt. A német hadvezetés merevsége a hadmüveletek vezetésében, a szovjet seregtestek technikai és létszámbeli fölénye a támadás súlypontjain, az arcvonal mögötti erős tartalékok hiánya, a magyar csapatok harcerejének fokozatos romlása a sorsdöntő napok előtt és alatt, illetve az arcvonal mögött felhalmozott raktárkészleteknek (élelmiszer, ruházat, üzemanyag, kevés fegyverzet) a szovjet csapatok előretörése miatt bekövetkezett szinte teljes megsemmisülése csak a fontosabb, s meghatározó okai a Don menti katasztrófának. A 2. hadsereg Don menti veresége egyben több tízezer magyar család tragédiája is. Katonaözvegyek ezreire szakadt súlyos teher, a gyerekek felnevelése, a föld megművelése, avagy a műhelymunka továbbvitele. A hadiárvák csonka családban nőttek fel, s behozhatatlan hátrányba kerültek szerencsésebb sorsú társaiknál. A tisztelet, a főhajtás részükre is megadatik, mikor minden év január 12én a Don menti hősökre és áldozatokra emlékezünk. 15