Halmágyi Pál szerk.: A Dontól a marosig...1943–1944. A X. és XI. makói honvédnap és találkozó 2003, 2004. A Makói Múzeum Füzetei 104. (Makó, 2005)
X. Jubileumi Makói Honvéd Emléknap és Találkozó - Babucs Zoltán: A 2.magyar hadsereg harctéri tevékenysége és a hősi halottai a Don-kanyarban 1942-1943
BABUCS ZOLTÁN A 2. magyar hadsereg harctéri tevékenysége és a hősi halottai a Don-kanyarban 1942-1943 1 Az 1943-as januári eseményekről, melyet igen gyakran „második Mohácsként" említenek, szinte mindenki hallott már. A magyar családok legtöbbjében van olyan hozzátartozó, aki mint katona a 2. magyar hadsereg (hivatalosan: m. kir. 2. honvéd hadsereg) kötelekében került ki a Don partjára 1942 nyarán. Magyarország II. világháborús szerepvállalásának indító oka nem a kassai bombázás (1941. június 27.), hanem az I. világháborút lezáró békediktátum volt. Az I. világháborút a vesztesek oldalán fejeztük be, s 1920. június 4-én a trianoni békeszerződés a világtörténelemben példátlan módon megalázta, kifosztotta és megcsonkította hazánkat. Olyan területeket szakítottak le az anyaország testéről, melyek 1000 éven át a vér és a kard jogán a mieink voltak. 1920-tól kezdve ebben a kisemmizett országban, vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzótól kezdve, a legkisebb tanyában lakó földművesig mindenkiben a revansvágy uralkodott. A Harmadik Birodalom 1933-tól kezdve - mikor Adolf Hitler került hatalomra -, nyíltan is meghirdette az I. világháborút lezáró párizsi békediktátumok felülbírálatát. A Magyar Királyság, mely szintén az I. világégés egyik kisemmizettje volt, egyre inkább - a geopolitikai helyzet és kényszerpálya velejárójaként - a németek mellé sodródott. A német remilitarizálás a korhadt Európára 1934-1938 között igen döbbenetes hatást tett. Szinte senki sem mert ellenszegülni a „ Vezér és Kancellár" akaratának... A magyarság történetének egyik legszebb időszaka - a német hatalom zenitjén - 1938-1941 között következett be, amikor 1938 őszén a Felvidék magyarlakta része, 1939 tavaszán Kárpátalja, 1940 késő nyarán Kelet-Erdély és a Székelyföld, 1941 tavaszán a Délvidék tért vissza az anyaország kebelébe, s a magyarság eufórikus lázban égett. Horthy Miklós közel 20 esztendős kormányzóságának gyümölcse beérni látszott, hiszen a trianoni országterületet közel a kétszeresére gyarapította. Mivel azonban főként német segítséggel kaptuk vissza elszakított országrészeinket, egyre több és több német követelést kellett teljesítenünk (Volksbund, volksdeutschönkéntesek a Waffen-SS-be, fokozott nyersanyagszállítások), míg végül magyar vérrel kellett adóznunk a II. világháborúban. A Magyar Királyság 1941. június 27-én lépett be a hadviselő felek sorába, s a Szovjetunió ellen megindított „keresztes hadjáratban" a M. Kir.Honvédség legmodernebb seregteste, a Gyorshadtest (páncélosok, gépkocsizó lövészek, huszárok, kerékpárosok) vett először részt, 1941 júliusa-novembere között, igen látványos sikereket érve el. 1 A tanulmányban szereplő fotók Babucs Zoltán, Szmetana György, Virág Ajtony archívumából, valamint a gyöngyösi Mátra Múzem gyűjteményéből származnak. 16
