Nacsa Imre: A makói atlétika 1947–1973. A Makói Múzeum Füzetei 103. (Makó, 2004)
A makói atlétika nagyjai
eltévedt lövedék, de valószínűbb, hogy egy célzott lövés végzett vele. Az őrizetlen szertárak kiürültek. A fa tribün, a kerítés, a korlát és a kapufák szinte napok alatt eltűntek. A következő tavaszon a pálya már átalakult puszta területté. A felszerelések és az adminisztratív anyagok, dokumentumok eltűntek. A korábban társadalmi tevékenységként munkájukat végző sportvezetőket a háború után az ún. igazoló bizottságok megfosztották funkciójuktól, tevékenységüket nem folytathatták. A szponzorok, iparosok, kereskedők, kisebb gyárosok és magánszemélyek anyagi bázisukat elvesztették, így segítségnyújtásra nem volt tovább lehetőségük. A konszolidáció lassan, évek múlva kezdődött el. Az egyesületek írásos feljegyzéseit, anyagait időközben mint szükségtelen rosszat, megsemmisítették. Egyes sportszerek (pl. súlygolyó, diszkosz) még évek múltán is kerültek elő különböző magánszemélyektől. A MAK-pálya hosszú ideig alkalmatlan volt sportolásra. A makói atlétika nagyjai A Magyar Atlétikai Évkönyv 1933-as kötetében Mágori Sándor neve már szerepel. O 1914-ben született és Debrecenben a Református Teológián tanult. 1933-ban, mint utolsó éves ifjúsági versenyző az Észak-Kelet Magyarországi Területi Ifjúsági Bajnokságon 800 m-en 2:16 mp idővel, 1500 m-en 4:51,8 mp-es idővel, 400 m-es gátfutásban 72 mp-es idővel, bajnokságot nyert. 1934-ben 12 m 82 cm-es hármasugró eredménnyel az országos ranglistán a 26. helyen szerepelt. A helyi Csendőr Altisztképző Iskolában az atlétika oktatója Osztopány János volt. 1935. június 2-án a Délnyugat válogatott csapatában 183 cm-t ugrott magasban és I. helyen végzett. Ugyanebben az évben Osztopány János 186 cm-rel az országos ranglistán 5. helyen állt , 2 cm-rel maradva le az 1. helytől. Osztopány János a kaposvári Turul Sportegyesület tagja volt. Makón tanított, így őt láthattam a bevezetőben leírt sportrendezvényen. 1936-ban az országos ranglistán 175 cm-es eredménnyel szerepelt. B. Szűcs Sándor, „Sanyi bácsi" is mesélt nekem erről, mikor érdeklődtem a régi idők atlétikájáról, sportolóiról. Sokáig azt hittem, hogy ez költői túlzás volt, hiszen a fenti eredményekkel hosszú éveken keresztül Magyar Bajnokságot lehetett volna nyerni. Kerestem is Osztopány János nevét a Magyar Bajnokságot nyertek névsorában. Eredményeit végül Budapesten, a Testnevelési Egyetem könyvtárában találtam meg. 1935-ben a Magyar Bajnokságon IV. helyen végzett. Ezúton is elnézést kérek B. Szűcs „Sanyi bácsitól", aki mint élő lexikon fejében tartotta az eredményeket. Az Atlétikai Évkönyvben a legmagasabb szintű teljesítményt Szlovák László neve mellett találta m. 1922-ben született Szentesen. Makón járt a Felső Kereskedelmibe, húsz évesen a Műegyetemi Atlétikai és Futball Klubban versenyezve 100 m-en 1 1,2 mp-es, 200 m-es síkfutásban 23 mp-es eredménnyel az első 15 között végzett a rangsorban. 4x100 m-en 1942-ben és 1943-ban 43,8 mp-cel, 4x200 m-en 1:31,8 mp-cel a III, helyen végzett az országos bajnokságokon . Az 10
