Halmágyi Pál szerk.: Kossuth Lajos és Dobsa Lajos emlékezete. A IX. Honvéd Emléknap előadásai. A Makói Múzeum Füzetei 102. (Makó, 2003)
Süli Attila: Dobsa Lajos a forradalomban és szabadságharcban
műveivel. Míg azonban a fenti szerzők csak a táblabíró embertípust gúnyolják ki, addig Dobsa a bécsi kamarillát is pellengérre állítja. A dráma bemutatását hosszú engedélyeztetési procedúra előzte meg. Ennek elsődleges oka a dráma szatirikus jellege volt. 2 5 A Kossuth Hírlapjának cikkírója, Szathmáry Károly így jellemezte a darabot: "...Dobsa Lajos neve elég kezesség nekünk arról, hogy fütyülésben semmi esetre sem fogjuk magunkat megerőtetni..." 2 6 A komédiát először 1848. december 18-án mutatták be a Nemzeti Színházban. A darab nem aratott nagy sikert. A szabadcsapat-szervező kormánybiztos (1849. január-április) 1849. január 16-án Kossuth Lajos, az Országos Honvédelmi Bizottmány elnöke Vasvári Pált és hat társát szabadcsapatok alakításával bízta meg. Feladatuk volt a nép felvilágosítása és felkészítése az általános felkelésre. Hatáskörük a következő területekre terjedt ki: Név: Vasvári Pál Kléh István Kopcsányi József Vas Gereben Dobsa Lajos Emődi Dániel Futák Sándor Törvényhatóság: Bihar, Békés, Szabolcs, Szatmár Hajdú-kerület, Szatmár, Közép-Szolnok Balaton alatti vidék Debrecen környéke Csanád, Csongrád Abaúj Bács, Bánát A rendelet előzménye az volt, hogy Vasvári és társai beadványban kérték Kossuthot, hogy járuljon hozzá a Tisza-vidék tősgyökeres magyarsága népfelkelésének organizálásához, mert a háborút csak így lehet megnyerni. Mivel a helyi hatóságok tehetetlenek, csak ők képesek a népet aktivizálni. Kossuth rendeletében felszólította a törvényhatóságokat a szervezés támogatására, és a szervezőknek felajánlotta a vezérséget is. A tervezethez a költségvetést "A többiek megbízásából" Vasvári Pál teijesztette be. A "vállalkozók" "faluról-városra" járva szervezik a népfelkelést és a szabadcsapatok alakítását. Egy proklamációt is akarnak magukkal vinni "a kormányzóelnök Kossuth Lajos úr neve alatt". Dobsa részére 200 forintot utaltak ki. 2 7 Ezután Vasvári és Dobsa Csanád vármegyébe mentek, ahol Návay Tamás főispán-kormánybiztossal vették fel a kapcsolatot. Kérdésükre Návay kijelentette: "...a megyében egy önkéntes guerilla sincs, s ő nem is remél, mert nincs embere, ki a népet lelkesítené, ő maga pedig nem teheti....", de ha „azt parancsolja a kormány, ő ezreket állít ki erőhatalommal..." Vasvári véleménye szerint ezen "hajdurendszer 2 5 A dráma legteljesebb elemzését nyújtja: Élő. 1912. 2 6 Kossuth Hírlapja. 120. sz. 1848. nov. 17. 2 7 OHB. 34. d. 431/1849. A rendelet közli: KLÖM: XIII. 75/c.; Bona. 1987. 137. 15
