Halmágyi Pál szerk.: Kossuth Lajos és Dobsa Lajos emlékezete. A IX. Honvéd Emléknap előadásai. A Makói Múzeum Füzetei 102. (Makó, 2003)
Süli Attila: Dobsa Lajos a forradalomban és szabadságharcban
minket czélra nem vezet", csak a meggyőzés erejével lehet toborozni. Azután levelét így folytatja: "Most már Csanádban Dobsa toborz: meg fogjuk tudni az eredményét." 2 8 A szabadcsapatok szervezésének módszertani vizsgálatát Hermann Róbert végezte el a Hatvani-szabadcsapat történetét feldolgozó munkájában. 1848 augusztusától a teljes katonai erő támogatására megindult az önkéntes, vagy szabadcsapatok szervezése. Ezek a kormány hatáskörébe tartoztak. Szervezésük egyéni, eseti megbízáson alapult, és az ekkor szerveződött csapatok zömmel át is alakultak reguláris egységekké. (Pl. Zrínyi-csapat: 35. honvédzászlóalj, 50. honvédzászlóalj; Kossuth-csapat: 15. huszárezred) Kossuth 1848. december 16-án rendeletben szólította fel a veszélyeztetett törvényhatóságokat, hogy szervezzenek gerillacsapatokat. Két nap múlva már részletezte az elképzeléseit. A csapatok vezéreit a főispánok, vagy azok távollétében az alispánok nevezik ki. A vezérek 100-200 fős csapat esetén századosi, 400 fő felett őrnagyi illetményt kapnak. Az így felállított alakulatok nem tartoznak a rendes katonaság közé, de ha más megyében is veszély van, akkor a kormány felhívására oda is kötelesek átmenni. Felszerelésükről maguk gondoskodnak. Feladatuk a gerillaharc, a zsákmány őket illette, a szuronyos puskákért és foglyokért pénzt kaptak. Hatáskönleg a polgári kormányzathoz tartoztak. Mivel így sehogyan sem illeszkedtek a hadsereg szervezetébe, Mészáros Lázár miniszter ellenezte a szabadcsapatok felállítását.9 A Dobsa-szabadcsapat március közepére alakult meg, négy hónapra. Az eredményről Dobsa március közepén levélben értesítette Kossuth Lajost. A csapatot elsősorban a bánáti menekültek soraiból toborozta, mert őket hazaszeretetükön túl a bosszúvágyuk is harcra serkenti. Egyébként 1849 február végén a menekülteket Szegeden Batthyány kormánybiztos is összehívatta, és a gyűlésen jelenlévőket fegyverfogásra szólította. 3 0 A Dobsa-csapat 6 századból álló gyalogos zászlóaljból, száz szekeresből és 160 lovasból áll. A vezérségét elfogadja. A nép felvilágosítása jól halad, mindenhol készen állnak az általános felkelésre. 3 1 A csapat állomáshelye ekkor még Újszegeden, a dohányraktárban volt. Itt elég szűkös körülmények között voltak. A tisztek két szobában voltak elhelyezve. 3 2 Dobsa tervezete éppen kapóra jött gr. Batthyány Kázmér teljhatalmú délvidéki kormánybiztosnak. A magyar katonai és politikai vezetés január eleji döntése értelmében ugyanis a bácskai és bánáti hadtesteket kivonták a veszélyeztettet országrészből, csak Hadik Gusztáv ezredes 4 000 fős hadosztálya védte a SzabadkaSzeged-Makó vonalat. A Délvidék védelmét a kormányzat elsősorban a helyi 2 3 OHB. 2127/1849. Vasvári Pál levele Kossuth Lajoshoz. Nagyszalonta. 1849. jan. 25., HERMANN . 1999. 34. 2 9 HERMANN . 1999. 10-14. 3 0 FÜZES. 1990. 133. 3 1 Hm. Ált. 7667:1849. A levelet Újszegedről írta, és a következőképpen szignálta: „Dobsa Lajos őrnagy s csapatvezér" 3 Katonai iratok. 19. cs. sz. n. „Hivatalos jelentés a mozgó csapatok főparancsnokságához". Szeged 1849. márc. 13. 16
