Halmágyi Pál szerk.: Kossuth Lajos és Dobsa Lajos emlékezete. A IX. Honvéd Emléknap előadásai. A Makói Múzeum Füzetei 102. (Makó, 2003)

Pelyach István: Kossuth Lajos, a forradalom vezetője és az emigráns Kossuth

Én mégis azt mondom, az igazi Kossuth az a politikus Kossuth, aki európai mércével mérve is számottevő gondolkodója Európának. Ez pedig az emigráns Kossuth Lajos, és én erről a Kossuthról beszélnék többet. Főleg azért, mert ez a Kossuth az, aki kevésbé ismert. 1848-49 Kossuthját mindenki ismeri, Kossuth ekkor már egy kultikus hős! Magyarországon az emberek Kossuth-kalapot hordanak, Kossuth-szakállt viselnek, Kossuth-bankóval fizetnek, Kossuth újságját olvassák, Kossut-nótákat fújnak, mindenki Kossuth Lajos katonája, tehát az egész ügy 184849-ben Kossuth nevéhez kötődik. Úgy kell ezt megfogalmazni, hogy 1848-49-ben Kossuth nem csinál mást, mint a nemzettől kapott hatalommal élt, és ott állt mögötte a nemzet egy emberként. Ott állt mögötte, a kormány mögött és az országgyűlés mögött az egész nemzet. Ez kitartott a szabadságharc leveréséig. Az emigráns Kossuth mögött azonban ki állt? Egymaga volt és néhány emigráns társa, de jó magyar szokás szerint a Kossuth emigráció első percétől kezdve belharcok színtere lett. Ha megnézzük az európai 19. századi emigrációkat, itt nemigen beszélhetünk sikeres emigrációkról. Hiszen a 19. századi Európa még a nagyhatalmak Európája. A kis nemzetek emigrációi kényszerpályákon mozogtak. 1848-49-nek is ez lett a veszte, ha lehet így fogalmazni! A kor Európája számára nem volt elfogadható a hatalmi egyensúly megbontása. Nem volt elfogadható egy független Magyarország megteremtése. Evidencia és követelmény volt számukra egy erős, Duna menti Habsburg állam megléte, ezért 1849 tavaszán a független Magyarországot sehol nem fogadták kitörő lelkesedéssel, kivéve az óceán túlsó partján, na de Amerika messze van! Onnan nemigen várhatunk apacs vagy sziú indiánokat, akik eljönnek Magyarországra harcolni a független Magyarországért. Az emigráns Kossuthnak kellett megtalálni Európában a magyar nemzet helyét és jövőképét! Még egy nagyon fontos dologra vigyázni kell! Nem szabad megengedni azt, hogy a levert szabadságharc után akár az itthon maradt nemzet, akár a Kossuth emigráció erejét a nagyhatalmak önös érdekből, saját politikai céljaikra használják fel és használják ki. Az igazi Kossuth, a politikus Kossuth, a jövőbe mutató Kossuth itt és ekkor teremtődött meg. 1848-49-ben Kossuth még hitt abban, hogy Európa megmozdul. Mint ahogy a reformkorban - a Széchenyi és Kossuth közötti ellentétnek, vitának talán a leglényegesebb gondolata is ez. Széchenyi azt mondja, hogy ismeri Európát. Európa, a Szent Szövetségi rendszer statikus. Ez van, és amíg ember él a földön, addig ez lesz! Kossuth pedig azt mondja már a 40-es évek elején, hogy persze, Szent Szövetségi Európa van, de nézzük meg mi történt. 1830-ban létrejött Belgium függetlensége, kitört a görög függetlenségi háború, és megszületett az önálló Görögország. Jöttek a lengyel szabadságküzdelmek, a párizsi forradalmak. Tehát a Szent Szövetség nem egy olyan létező konstrukció, amihez nem lehet hozzányúlni. O sem gondolta azt, hogy szét lehet verni, de úgy látta, ez a rendszer mozdítható, alakítható, formálható! Tehát Magyarország helye, helyzete is újra értelmezhető a Habsburg államon belül. Az ötvenes évek elején Kossuth valójában fölismeri Széchenyi igazságát, és 1848-49 is erre tanította. Hiszen a nemzet hiába bizonyította be, hogy erős és fölkészült a független önálló államiság megélésére. Európa számára ez elutasítandó, elvetendő volt. A felismerés, hogy a magyar nemzetnek, Magyarországnak el kell fogadnia az európai nagyhatalmak döntését, az 41