Halmágyi Pál szerk.: Kossuth Lajos és Dobsa Lajos emlékezete. A IX. Honvéd Emléknap előadásai. A Makói Múzeum Füzetei 102. (Makó, 2003)
Pelyach István: Kossuth Lajos, a forradalom vezetője és az emigráns Kossuth
Március 15-én, miközben Petőfiék Pesten forradalmat csinálnak, az országgyűlési delegáció Bécsben az uralkodóval és a bécsi bürokráciával elfogadtatja ezeket a pontokat. Március 17-én Kossuth úgy térhet vissza az országgyűlés ellenzékének, a 100 tagú küldöttségnek az élén Bécsből Pozsonyba, hogy ígéretét megtartotta. Március 14-én ugyanis, mielőtt elutaztak Bécsbe, a pozsonyi Zöldfa fogadó erkélyén az országgyűlési küldöttséget éltető tömeg előtt tett egy nagyon fontos kijelentést. Azt mondta: „Addig nem jövünk vissza Bécsből Pozsonyba, míg az uralkodó ki nem nevezi Batthyány Lajost felelős és független miniszterelnökké." Ez nem volt benne a március 3-i javaslatban, de az időközben bekövetkező események, pl. a bécsi március 13-i forradalom hatására zseniálisan használja ki az alkalmat, és változtat ezen a programon. Kossuth politikai életének talán ez az egyik nagyon komoly üzenete, mondanivalója! Ahogy O megfogalmazta: a politika nem más, mint az egzigenciák tudománya, a lehetőségek és a kívánságok tudománya. A jó politikusnak tudni kell élni a történelem által felkínált lehetőségekkel. Kossuth 1848-ban nem csinált mást, mint a történelem által tálcán felkínált lehetőséggel élve folyamatosan alakított a programon. Március 17-én, amikor a diéta küldöttsége visszaérkezett Bécsből Pozsonyba, a hajóállomáson úgy mutathatta be a mellette álló szakállas, enyhén kopaszodó főnemest, hogy íme meghoztuk Bécsből Batthyány Lajos grófot, Magyarország kinevezett felelős és független miniszterelnökét. A magyar nemzet történetének meghatározó pillanata volt ez! Az ország életében először immár a végrehajtó hatalom gyakorlása is a nemzet kezébe került. Nem idegen kormányszékek gyakorolják a végrehajtó hatalmat, hanem van egy, a magyar országgyűlésnek felelős és független végrehajtó hatalom. Ennek a hatalomnak lesz aktív részese Kossuth, aki nélkül - ez mindenki számára világos - 1848-ban nem lehet kormányt alakítani. Állítólag Kossuth 1848 márciusában meg volt sértődve, mert Batthyány nem a belügyi tárcát kínálta föl neki, hanem csak a pénzügyminiszterit. Ez legenda, mert a Kossuth iratokban semmi nyoma ennek. Kossuth tisztában volt azzal, hogy ebben a történelmi pillanatban mindent el kell vállalni, mert a miniszteri tálcák között nincs különbség! 1848-ig Magyarországon nem volt sem belügyminisztérium, sem pénzügyminisztérium. így lesz ő pénzügyminisztere az első felelős kormánynak. így teremti meg 1848 tavaszától az önálló magyar pénzpolitikát, ami a jövő szempontjából - a majdani dualizmus kon történelem szempontjából is - kulcsfontosságú. Igaz a Kossuth-bankók időszaka nem egy hosszú időszak, hiszen 49 augusztusa után, a szabadságharc leverése után be kell őket gyűjteni, és el kell égetni. Aki megtartja, az számíthat arra, hogy a hatalom lecsap rá, lecsukják, bebörtönzik, de mégis itt van az első kísérlet a Habsburg-korszakban, hogy Magyarország önálló pénzpolitikát teremtsen, hogy Magyarország saját maga rendelkezzen azon kincsek fölött, amelyek az országban megtalálhatók. 1848-49 Kossuth életében, ha szabad ilyet mondanom, egy „sikersztori".Sikersztori, mert a pénzügyminiszterként, majd 1848 szeptember végétől az OHB, a forradalmi kormány elnökeként, majd 1849 áprilisától immár a független Magyarország kormányzóelnökeként olyan energiákat tud megszervezni, mozgósítani és csatasorba állítani, amely energiák következménye a dicsőséges másfél év 1849 augusztusáig. 40