Halmágyi Pál: Makó a dualizmus és forradalmak korában. A VIII. Honvád Emléknap és a Levéltári Napok makói előadásai. A Makói Múzeum Füzetei 101. (Makó, 2002)

Tóth Ferenc: Urbanizáció Makón a 19. század végén

Az indulás éveiben napi négy járat közlekedett a vonalon, 1907-ben már harminckettő. így huszonöt percenként haladt át szerelvény a Maros hídon. Mozgalom indult hódmezővásárhely-makó-nagyszentmiklósi vasútvonal kiépítésére is. Szószólói szerint ennek megvalósulása Makó városát elszigetelt helyzetéből a nyugat-európai régióba emeli. Több évtizedes vajúdás után lett egy pártfogója az ügynek. Hegedűs Sándor kereskedelemügyi miniszter fontos állami érdeket látott abban, hogy a vonal megépítésével a torontáli rész kapcsolatba kerüljön a szolnok-szajoli, illetve a kassa-oderbergi vasúttal. Legmesszebbmenő állami kedvezményeket ajánlott föl. így minden akadály elhárult a vasút kiépítése elől. Az új helyi érdekű vasút 1903 áprilisában nyílt meg. A város Hegedűs Sándor minisztert díszpolgári címmel tüntette ki. Ivóvízellátás A városi képviselő-testület annyira konzervatív összetételű volt, hogy Major Miklós polgármester csak 1888-ban terjesztette a közgyűlés elé az artézi kút fúrásának szükségességét. Ekkor is sok ellenzője akadt. Börcsök Gergely szerint „a tervbe vett artézi kút felépítése szükségtelen, és a város törzsvagyonát nem lehet elfecsérelni".

5 Erre egy szegedi vállalkozó lajttal hordta át az ivóvizet, literét egy krajcárért árusította. Végre 1890. november 17-én 61:54 arányban elfogadták az artézi kút fúrását. A korabeli lap vezércikke Győzelem címmel jelent meg. Hiába ajánlkoztak a fúrásra az ország legkiválóbb vállalkozói, a takarékoskodó képviselők a legolcsóbb ajánlattevő mellett kötöttek ki. 1892-ben 306 méter mélységben a cső nagy robajjal beleszakadt. Az új kutat fúró mester büszke megelégedéssel jelentett, hogy 24 óránként 4000 hektoliter víz tört a felszínre, de az öröm korai volt, a Központi Vegykísérleti Állomás szakvéleménye szerint a víz rothadó szervesanyag-rétegből tört föl, az egészségre káros. A fúrás tovább folyt, 255 méter mélységből 3,75 méter magasra szökött föl a víz, amelynek mennyisége 24 óránként 2246 hektoliter volt. A továbbiakban fölgyorsult Makón a kutak fúrása. 1909-ben a 25. kutat fúrták. Az első víztornyot 1895-ben Dessewffy Sándor püspök készíttette a püspöki rezidencia kertjében, a mai Petőfi park vendéglője helyén. A város vagyonosabb polgárai kúttársaságokat alakítottak. Ez nyitott utat - az első világháború előtti évektől - fürdőszobák nagyobb számú alkalmazására. Csatornázás 1883 tavaszától sorozatosan vizes esztendők követték egymást. Az alispán a város polgármesteréhez 1892-ben írt levelében a Mikes Kelemen utcáról írta: „a víz kellő lefolyás hiányában az utczát több helyen, egyik oldaltól a másikig keresztül fogta, s a 2-3 öl szélességben fél ölnél is magasabb vízzel telt árkokban a fuvarosok kocsi- és lómosás czéljából végig-végig hajtanak..."

6 5 Makói Levéltár Polgármesteri Hivatal 1888. 14.016. 6 Csongrád Megyei Levéltár. Alisp. iratok. 1892. 2324. 32