Halmágyi Pál: Makó a dualizmus és forradalmak korában. A VIII. Honvád Emléknap és a Levéltári Napok makói előadásai. A Makói Múzeum Füzetei 101. (Makó, 2002)

Halmágyi Pál: Makó 1918 őszétől 1920 tavaszáig

November közepétől az új hadügyminiszter, Bartha Albert megpróbált egy új hadsereget szervezni. A legfiatalabb, 18 és 22 év közötti 5 korosztály tagjait toborozták, elég gyenge eredménnyel. November végére 22 ezer, december közepére 38 ezer fő lépett be a hadseregbe. A szervezést a mind jobban terjedő forradalmi eszmék is nehezítették. Ellentétek feszültek a katonatanácsok és a parancsnokok között, szinte kettős hatalom alakult ki a szociáldemokrata vezetésű budapesti Katona Tanács és a hadsereg vezetése között. Pogány József sikeresen megakadályozta a fegyelem megszilárdítására tett intézkedéseket azzal a rendelettel, mely elvonta a parancsnokok fenyítő jogkörét, és azt tiszti, illetve legénységi esküdtszékeknek adta át. Nemhiába állapították meg december végén francia katonai szakértők: „ a magyar egységeknek katonai szempontból semmilyen értékük nincsen, és a dolgok mai állapotát tekintve a magyar hadsereget mint nem létezőt lehet tekinteni". Még két megállapítást szeretnék idézni. A kortársak mondták Károlyi Mihály politikájáról: naivitás volt azt hinnie, hogy „antantbarát politikájával a vesztes háborút politikai győzelemmé alakíthatja." „A Károlyi kormány egy hajóroncsot örökölt, és arról ábrándozott, hogy vitorlái jó szelet kapnak" - írta Ignotus Pál. November 14-én a szerbeké Pécs. November 16-án Budapesten kikiáltják a köztársaságot. November 24-én a szerb csapatok elérték a Maros vonalát és bevonultak ÚjSzegedre. November 29-én már a szomszédos Kiszomboron is megjelentek a szerb katonák. December 1-én Gyulafehérváron a románok kimondták Erdély egyesülését a királyi Romániával. December 2-án a román csapatok bevonultak Marosvásárhelyre. December 13-án Szeged francia megszállás alá került. December 24-én, karácsony estéjén pedig Kolozsvárra is bevonultak a románok. Makó 1918. október 31-én délután jutott el a budapesti őszirózsás forradalom és a Nemzeti Tanács megalakulásának híre Makóra. Csanád vármegye székvárosában a régi közigazgatást a megyét irányító főispán és alispán, a járásokat irányító főszolgabírók, ill. a várost vezető polgármester jelentették. Ezekben a napokban Szegedről, Aradról, Békéscsabáról egymás után futottak be a katonavonatok a makói állomásra, s hozták hazafelé a makói és környékbeli katonákat. A forradalmi hangulat már megmutatkozott abban, hogy a katonák letépték sapkarózsájukat és kényszerítették a tiszteket, hogy vegyék le rangjelzéseiket. Az esti vonattal hazaérő katonák szétszéledve a városban fegyvereikből üdvlövéseket adtak le. Elterjedt a hír, hogy este 9 órakor gyűlés lesz a vármegyeháza nagytermében. Ezzel megindult a gyűlések, népgyűlések egymásba érő láncolata. 39