Halmágyi Pál: Makó a dualizmus és forradalmak korában. A VIII. Honvád Emléknap és a Levéltári Napok makói előadásai. A Makói Múzeum Füzetei 101. (Makó, 2002)

Halmágyi Pál: Makó 1918 őszétől 1920 tavaszáig

November 3-án az olasz fronton szemben álló hadseregek parancsnokai Padovában megkötötték a fegyverszünetet, melynek legfontosabb kitétele az volt, hogy a monarchia hadserege visszavonul az 1914-es határokra. Egy nappal később, november 4-én a Görögországból indult szövetséges (főleg francia és szerb) csapatok elérték a Szávát. Köves Hermann hadseregparancsnoknak két és fél hadosztály erő állt rendelkezésére a Száva vonalának, a határnak megvédelmezésére. Vele szemben 6 szerb és 4 francia hadosztály támadott. Természetesen a kilátástalan helyzetben a demoralizált csapatokkal a határok megvédése nem sikerülhetett. A hadsereg október végén, november elején felbomlott. A Károlyi kormány még siettette is ezt a folyamatot, mert félt a fegyveresen hazatérő katonatömegektől. Linder Béla hadügyminiszter kijelentette, nem kell hadsereg többé. „Soha többé katonát nem akarok látni!"1918 november végéig 700 ezer, december közepéig 1,2 millió katona szerelt le. November 7-én Károlyi Mihály Belgrádba utazott, konkretizálni és aláírni a Magyarországra vonatkozó fegyverszünetet. A feltételek olyan riasztóak voltak, hogy nem fogadta el és nem írta alá az okmányt. A következő nap, november 8-án északon a cseh csapatok is átlépték Magyarország határát. November 9-én a szerbek bevonultak Újvidékre. Ugyanezen a napon a románok ultimátumban követelték, hogy a központi hatalmak csapatai vonuljanak ki az országból, és a Román Nemzeti Tanács Magyarország románok lakta területei fölötti hatalmat magának követelte. November 11-én Németország aláírta a fegyverszünetet és Károlyi Mihály látva, hogy nincs más kiút, november 13-án Belgrádba küldte Linder Béla hadügyminisztert a fegyverszünet elfogadására. A Belgrádban elfogadott okmányban az antant hatalmak kötelezték Magyarországot, hogy - leszereli hadseregét, - kiüríti a Nagyszamos felső folyása - Marosvásárhely, majd a Maros vonala mentén a Tiszáig, onnan Szeged-Szabadka-Baja-Pécs vonaltól északra a Dráváig húzódó demarkációs vonaltól keletre és délre eső területeket, - átengedi területén az antant csapatokat, s azok stratégiai pontokat szállhatnak meg az országban, - a kiürített területeken a polgári közigazgatás magyar marad, - Magyarország 6 gyalogos és 2 lovas hadosztályból álló hadsereget tarthat fenn. A belgrádi katonai konvenció aláírása napján a szerb csapatok bevonultak Bajára, a román hadsereg pedig megjelent az erdélyi szorosokban. Ugyanekkor zajlottak a Román Nemzeti Tanács és Magyarország képviselői között az aradi tárgyalások, ahol a magyar fél javaslatait a románok sorozatosan elutasították. A magyar tárgyaló delegáció felajánlotta a románoknak az autonómiát, ők azonban a teljes önállósághoz ragaszkodtak. 38