Halmágyi Pál: Makó a dualizmus és forradalmak korában. A VIII. Honvád Emléknap és a Levéltári Napok makói előadásai. A Makói Múzeum Füzetei 101. (Makó, 2002)

Szabó Pál Csaba: Vármegyei rendszer és választókerületi beosztás összefüggései a dualizmus-kori Magyarországon

választókerületet kizárólag Kolozsvárnak és Brassónak, 1 -1 -et Nagyszebennek, Marosvásárhelynek és Gyulafehérvárnak biztosított volna, az összes többi erdélyi kisvárosi választókerületet megyei választókerületekbe kívánta beosztani, Budapesten pedig a javasolt kettővel szemben három kerületet kívánt létrehozni. Hegyessy Márton hasonlóképpen, az erdélyi kisvárosoknak az illető vármegyei választókerületekbe való beosztása mellett foglalt állást. Szerinte ez nemzetiségi szempontból sem jelentett volna veszélyeket, hiszen „ezen városok legnagyobb részét akár miképen bővítjük ki a megye kerületén lévő részekkel, készakarva sem tudnánk hozzá mást, mint magyar nemzetiséget csatolni"

2

9, ráadásul enyhítve az önálló képviselőküldési jog elvesztéséből adódó feszültségeket, a vármegyékbe beosztani javasolt városok többsége valószínűsíthetően az újonnan kialakítandó választókerületek székhelyeként „azokban a választók száma meglehetős lévén, azon beosztott kerületben bizonyosan folyton kellő súlylyal fognak birni'V

3

0 A képviselőházi vitában történtek kísérletek arra nézvést is, hogy a képviselőkerületek csökkentését mérsékeljék, illetve területi arányait megváltoztassák. Gebbel Károly a szász többségű megyék közigazgatási területrendezésének aránytalanságára hivatkozva nem a kisvárosi területek csökkentését, hanem ellenkezőleg, a megfelelő növelését tartotta szükségesnek. Javaslatában öt történelmi erdélyi szász városnak - Besztercének, Medgyesnek, Segesvárnak, Szászsebesnek és Szászvárosnak - önálló választókerületek kialakítását kérte. Gebbel szerint „ezen 5 város bátran kiállhatja a versenyt Erzsébetváros, Szamosűjvár, Bereczk, K.Vásárhely, Kolozs, Oláhfalu, S.-Szt.-György, Szék, Udvarhely és Vízakna városokkal, az értelmiség, miveltség, kereset, ipar és kereskedelem tényezőit tekintve pedig, ha ezek pártatlanul mérlegeltetnek, amazok bizonyosan nem csak állanak ezek után, hanem ezeket még tul is szárnyalják; e tény pedig következménye amazok e részben kedvező történeti fejlődésének, a melynek nem volna szabad hátrányukra lenni".

3

1 A másik erdélyi szász indíttatású kezdeményezés a Tisza-féle területrendezéssel létrehozott Beszterce-Naszód megyei választókerületek növelését tűzte ki célul. A kezdeményezés mellett több érvet is felvonultattak. Az első szerint, mivel az új megyét két önálló - és eredetileg egyenként 2-2 képviselőt küldő - törvényhatóság egyesítéséből hozták létre, méltánytalan az új közigazgatási alakulatnak mindössze 2 választókerületet meghagyni.

3

2 2

9 Hegyessy Márton felszólalása. Képviselőházi Napló 1875-1878. X. kötet, 299. 1. 3

0 Hegyessy Márton felszólalása. Képviselőházi Napló 1875-1878. X. kötet, 299. 1. 3

1 Gebbel Károly felszólalása. Képviselőházi Napló 1875-1878. X. kötet, 306. 1. 3

2 Tisza válaszában rámutatott, hogy a javaslat felvetése a területi választókerületi rendszer tudomásul nem vételéből származik. S „egyáltalán, ha azt vennők zsinórmértékül, hogy valamely uj törvényhatóság, melynek kebelében a választó-kerületek alakittatnak, hány törvényhatóságból alakult, és a régi fenállott választási rendszer szerint, azon törvényhatóság kebeléből összesen hány képviselőt küldött: akkor igen természetesen a választókerületeknek uj és czélszerü beosztása lehetetlenné válnék. Mert hogy csak egy példát hozzak fel, Nagy-Küküllő megyében öt volt törvényhatóság van egyesitve. Már most, ha azon az uton akarnánk haladni: azt kellene mondani, hogy Nagy-Küküllő megyében 10 választó-kerület alakittassék; holott a népesség és választók száma szerint négynél többet alakítani nem lehet". Képviselőházi Napló 1875-1878. X. kötet 311. 1. 14