Halmágyi Pál: Makó a dualizmus és forradalmak korában. A VIII. Honvád Emléknap és a Levéltári Napok makói előadásai. A Makói Múzeum Füzetei 101. (Makó, 2002)

Szabó Pál Csaba: Vármegyei rendszer és választókerületi beosztás összefüggései a dualizmus-kori Magyarországon

olvasni, sem írni nem tud. Bereczk 4.469 lakossal, de ezek közül 11 csak olvasni 3.899 sem olvasni, sem írni nem tud."

2

4 Berzeviczy Egyed szerint a törvényjavaslat „oly dolgokat tartalmaz, melyek már a választókerületek általános beosztása és reformjához tartoznak és mégis a mellett hézagos mű, minden elvnek következetes alkalmazása nélkül."

2

5 Mocsáry Lajos egyértelműen kormánypárti érdeknek minősítette az erdélyi kis kerületek fenntartását: „... azt látom t. ház, hogy ezen kisvárosi választókerületek további fenntartása egyáltalán semmivel helyesen nem indokolható és ha azoknak fenntartása mégis kívántatnék: erre nézve a czél nem lehetne egyéb, minthogy jövőre is maradjon fenn a kormány és illetőleg az uralkodó többség részére néhány igen kényelmes hely, hol azután gyakorolhassa azt a maga netalán megbukott jelöltjeire nézve, amit a lóversenyek alkalmával az úgynevezett vigaszversenynél szoktak gyakorolni, midőn alkalom adatik a lemaradtaknak arra, hogy újra pályázzanak."

2

6 A törvényjavaslatnak a korábbi állapotokhoz képest a legnagyobb változást eredményező intézkedése kétségtelenül az erdélyi városi választókerületek számának csökkentésére irányuló javaslat volt. Azt lehet mondani, hogy a törvényjavaslatban megfogalmazódó elképzeléssel szemben kizárólag az érintett választókerületek képviselőinek „mandátumvédő" felszólalásai fogalmaztak meg ellenérveket. Az egyik - egyébként megszüntetésre javasolt - szamosújvári kerület képviselője, Molnár Antal szerint „önálló képviselőküldési joggal bíró városok politikai befolyásának csökkentését az állam jól felfogott érdekeinek szempontjából igen káros, helytelen intézkedésnek tartom, miután az erdélyi magyar városok képviselőküldési jogának érintetlenül hagyása legbensőbb meggyőződésem szerint a magyar állam politikai viszonyainak egyik követelménye."" Az erdélyi városi képviselet csökkenése miatt Steinecker Ödön a javaslatot a részletes vita alapjául sem fogadta el: „valaki meg nem győz, vagy némely városok mellőzésének kielégítő okát ki nem fejti, vagy a meddig a ministerelnök úr ki nem jelenti, hogy a részletes vitában a kormány hajlandó oly nagyobb mérvű módosításhoz járulni, mely az erdélyi városok képviselőinek számát körülbelül az eddigi arányban meghagyja, vagy legalább nem csökkenti oly annyira és igazságosabban osztja nekik a képviselő választási jogot, mint a jelenleg előttünk fekvő javaslat: azt a részletes vita alapjául sem fogadhatom el."

2

8 A képviselőház többsége azonban - ellenzéken és kormányoldalon egyaránt az erdélyi választókerületek racionalizálását - ezen belül is a legaránytalanabb képviseletet megvalósító kisvárosi választókerületek megszüntetését - evidenciaként fogadta el. Érdemleges vita a csökkentés mértékéről, illetve a megszüntetésre javasolt kerületek számáról alakult ki. Mocsáry Lajos az erdélyi városok közül két J

4 Schwartz Gyula felszólalása. Képviselőházi Napló 1875-1878. X. kötet, 296-297. 1. ^ Berzeviczy Egyed felszólalása. Képviselőházi Napló 1875-1878. X. kötet, 295.1. Mocsáry Lajos felszólalása. Képviselőházi Napló 1875-1878. X. kötet, 294. 1. ;

7 Molnár Antal felszólalása. Képviselőházi Napló 1875-1878. X. kötet, 295.1. :

x Steinecker Ödön felszólalása. Képviselőházi Napló 1875-1878. X. kötet, 298.1. 13