Halmágyi Pál szerk.: A makói terroristák pere (A Návay-per) 1919–1921. A Makói Múzeum Füzetei 96. (Makó, 2001)
Az ítélet részletes indoklása
kitolni, azoknak az állomásra szállításában is részt vett, az állomáson pedig az autók berakodásánál működött közre. Vádlott beismerésének, az őrszolgálat teljesítésére, az utolsó autó elvitele körülményeire vonatkozó részét, a kihallgatott tanúk is bizonyították. Kóhn Henrik vádlott tagadta, a kir. törvényszék azonban ifj. Gallyas Károly tanú vallomásának ama tartalma alapján, mely szerint, amidőn megtudta, hogy a Moesseháznál elhelyezett autókat el akarják vinni, megjelent ott, hogy sajátját megmentse, mikor is az előbb egy bizonyos időre eltávozott 10 fegyveres katona ismét megjelent; sértett tiltakozott autója elvitele ellen, Kóhn Henrik vádlott azonban, aki csak azután ment a kapuba őrt állni, elkérte könyvét, majd tiltakozó kijelentése tételekor fegyverét lekapva, keresztül lövéssel fenyegette meg, továbbá, mert a tanú, a vádlott felismerésének adatait, valamint vallomását idevonatkozó részében meggyőzően, határozottan, ingadozás nélkül szolgáltatta, bizonyított tényként állapította meg, hogy a vádlott a Btk. 344. §-ban meghatározott rablás bűntette egyik lényeges tényálladéki elemének, a fenyegetésnek megállapítására vezető cselekményt is elkövette, azért bűnösségét, a rendelkező rész értelmében állapította meg. Tóth Béla vádlott tagadta, hogy Hódmezővásárhely kiürítésében tevőleges része lett volna. A kir. törvényszék a Berg Mór makói lakos sérelmére elkövetett rablás, valamint az autónak Kóhn Henrik és ismeretlen társai által történt rablási esetében, Tóth Béla vádlott felbujtói bűnrészességét azon az alapon állapította meg, hogy — miként ezt Makóra vonatkozóan maga is beismerte — mint a kiürítéssel megbízott a legszélesebb körű kiürítést rendelte el, azt Makón részben személyesen maga foganatosította. Tagadása ellenére megállapította a kir. törvényszék a rendelkező résznek V. részében foglaltakra vonatkozóan alább kifejtett indokai alapján, hogy Hódmezővásárhely kiürítése tekintetében is Tóth Béla vádlott adta ki a részletes intézkedést. Minthogy a vádlott tudta, hogy a kiürítésnek nevezett bűnös akció a fegyveres karhatalom igénybevételével történik, s tudta, hogy a fegyveres erő igénybevétele s alkalmazása a tulajdonát féltő ember ellen már magában véve is erőszakot jelent, de tudta azt is, hogy a karhatalom közegei szükség esetén, a szándékolt cselekmény végrehajtása elé gördülő akadályokat legyőzni törekednek, erőszakot, fenyegetést, szükség esetén fegyvert is használnak; hogy azután a tettesek a rablás tényálladékát kimerítő cselekmény elkövetésével hajtották végre azt, amire őket szándékosan reá bírta, ha az erőszak vagy fenyegetés itt megkívánt fokának használatára közvetlenül nem is hívta fel a tetteseket, és ha a tettesek az úgynevezett kiürítés körül, látván a pénzintézetek, ékszerészek, közpénztárak kifosztását, egyes esetekben mint Berg Mór esetében nem elégedtek meg az élelmiszerek elvételével, hanem a rendelkező részben megállapított módon pénzt is követeltek és vettek el, Tóth Béla vádlott felbujtói minőségben való felelősségét a kir. törvényszék a rablás bűntettében a rendelkező rész értelmében megállapította. 79
