Halmágyi Pál szerk.: A makói terroristák pere (A Návay-per) 1919–1921. A Makói Múzeum Füzetei 96. (Makó, 2001)

Az ítélet részletes indoklása

szerzett iratai s ítélete alapján, amelyek a főtárgyaláson ismertettek és felolvastattak, megállapította, hogy Janovics János, aki a cselekmény elkövetésekor még 19-ik életévét sem töltötte be, a Püspökladányon Pongrácz Aladár, Tóth Ferenc, Ferenc András és Jakabos Pál sérelmére 1919. évi április hó 20-án elkövetett gyilkosság, és a Kiskunfélegyházán Návay Lajos, Návay Iván és Dr. Kiss Béla sérelmére elkövetett gyilkosság bűntettében, mint a Btk. 70. § szerinti tettestársat, bűnösnek mondotta ki és elítélte. Vizsgálat alá vette a kir. törvényszék a körülményt, bár tudvalevő, hogy a gyilkosságot több egyén hajtotta végre, s így Janovics bűnössége nem mentesíti Engi Lajos Sándort, vizsgálat alá vette pedig azért, mert Janovics János a főtárgyaláson Róth Sándor személyében nevezte meg azt, aki Návay Iván testébe a rohamkést döfte. Janovics János a saját ügyében a kiskunfélegyházi gyilkosság tárgyában a budapesti törvényszék vizsgáló bírája előtt, 1919. évi szeptember hó 23-án tett vallomásában azt adta elő, hogy a 2 Návay és Dr. Kiss meggyilkolását Kiss Géza terror-szakaszparancsnok vezényszavára, két társával Birda Lajos és Wiesner terroristákkal, fegyverből egyszerre leadott lövéssel hajtották végre, a részére kijelölt egyén a szélén álló, alacsony, kissé púpos szakállas volt. Ez alkalommal nem tett említést a rohamkésről. A szeptember 30-án ugyanott felvett jegyzőkönyv tartalma szerint az említetteken kívül részt vett Engi Sándor is, aki az egyik áldozatnak mellébe szúrta a rohamkést. Az 1920. évi március 2-án a budapesti államügyészségnél felvett jegyzőkönyv szerint már 10-15-en hajtották végre e gyilkosságot, ő többekkel együtt lőtt Návay Ivánra, akibe, mert a lövések után nem halt meg, egy terrorista a kését belevágta; ez alkalommal tettestársait megnevezni nem tudta. Az ügyében 1920. évi május hó 11-én megtartott főtárgyaláson pedig már azt a vallomást tette, hogy Molnár vörösőr parancsnok parancsára, a szóban forgó 3 egyénre vele együtt 20-an Manlicher fegyverből sortüzet adtak le. A most említett időben megtartott főtárgyalást megelőzően az Engi Lajos Sándor ellen folyamatba tett bűnügyben a budapesti államrendőrség előtt 1920. évi január hó 23-án kihallgattatván, szintén nem említette, hogy a rohamkést Róth Sándor szúrta volna Návay Iván testébe, a korábbi Engit terhelő vallomását oda módosította, hogy csak hallomásból tudja, hogy Engi volt az illető, midőn azonban ugyanott 1920. évi február hó 20-án a nyomozat folyamán Engi Lajos Sándort terhelő dr. Sebestyén Sándor, Kocsány István, Einberger Lajosné, Engi Józsefné és Jakits János tanúkkal és Engi Lajos Sándorral szembesítetett, korábbi vallomásait azzal egészítette ki, hogy a szóban forgó gyilkosságban részt vett Kiss Péter is. Ez alkalommal is vállalta, hogy Návay Ivánra egy lövést tett revolverből, azután eltávozott s így nem tudja, hogy a rohamkést ki használta. Az említett ítélet meghozatala után, 1920. évi július hó 12-én a budapesti kir. büntető törvényszék vizsgálóbírája által ezen itt folyó ügyben kihallgattatván, eddigi összes e tárgybani vallomásait visszavonta, oly kijelentéssel, hogy a gyilkosságban részt sem vett, lefolyásáról sincs tudomás, mert a vonaton volt elfoglalva. Előre bocsátja a kir. törvényszék, hogy Janovits János bűnössége kérdésében álláspontot nem foglal el, abban a tekintetben jogerősen döntött az ismertetett ítélet. E mellett azonban megáll Engi Lajos Sándor bűnössége is. 63