Papp János: A makói műkedvelő színjátszás története (1870–1944). A Makói Múzeum Füzetei 94. (Makó, 2000)

I. 1870-1909

I. 1870-1909 A múltba vesző kezdetek —Az első szervezett csoport tevékenysége (1870-1874) —A korszak kiemelkedő amatőr társulata: az Iparos ifjak együttese (1877-1890) —A Vöröskereszt jótékony akcióit támogató műkedvelők (1881-1890) —A Kereskedő ifjak próbálkozásai (1894-1897) —Az Iparos Olvasókör (1901-1905) és az Építőmunkások gárdája (1905-1907) A makói műkedvelő színjátszás kezdeteire csak szóbeli visszaemlékezések alapján következtethetünk. „A legrégibb műkedvelői előadás... a múlt század 50-es éveiben játszódott le Makón. A darab, amit előadtak Dumanoir és D'Ennery hatásos drámája, a Don Caesar de Bazan volt. A vezető szerepet Dobsa Lajos, Makó nagyhírű fia, az akkori pesti fiatalság ünnepelt vezére játszotta... Dobsa Lajos makói vendégszerepléséről csak annyit tudunk özv. Tarnay Antalné elbeszélése nyomán, hogy Dobsa játéka a közönséget elragadta, s az volt az általános nézet, hogy a többi szereplő fölött magasan kivált játékművészetével."

1 Kedvező fordulat állt be a kiegyezés utáni években, amikor a meginduló hazai polgárosodás a makói kulturális élet számos területén is éreztette jótékony hatását. Ennek első makói eredményeként 1870 októberétől Maros címmel „ismeretterjesztő, kereskedelmi és közgazdászati hetilap" jelent meg s ezzel lehetőség nyílt a színészed események — köztük a műkedvelő előadások — ismertetésére, olykor kritikák közlésére is. (így ettől az évtől kezdve már teljesebb, pontosabb és hitelesebb adatokkal rendelkezünk.) A helyi újságnak köszönhetően tudjuk, hogy 1870-ben a városban színjátszó csoport működött. A Makói műkedvelők néven szereplő együttes előadásáról megjelent kritika szerint „... ki kell emelnünk azt az otthonosságot, a szerep tökéletes tudását, mely az előadást dicsérőleg jellemzi s általában igen jól alakítottak."

2 (Falusiak, 1870. Adattár 1. tétele) A műkedvelők elismerését jelentette, hogy közülük néhányan Szuper Károly társulatával is felléptek. (Szigetvári vértanúk, 1870. A/2.) A sikeres bemutatkozásokat csak hosszabb szünet után (1874) követte újabb, s egyben utolsó fellépés. A csoport megszűnésében minden bizonnyal közrejátszott az a körülmény is, hogy (valószínűleg 1876-ban vagy 1877-ben) Iparos ifjak műkedvelői néven új társulat alakult. Különös módon az e csoportról megjelent első újsághír egy sajátos vállalkozásukról tudósított. Az iparos műkedvelők — nyári játékhely körüli áldatlan állapotokat tapasztalva — 1877. június l-jén megtartott ülésükön határozatot hoztak egy színkör közköltségen történő felépítésére. Elhatározásuk nyomán hihetetlenül rövid idő — mindössze egy hét alatt! — a Vármegyeház utca elején (ma a Megyeház és Hédervári utca sarok) a Polgári kör kertjében elkészült az építmény. „Városunk e héten egy szerény, de mindenesetre jelentékeny építménnyel gyarapodott, s ez a nyári színkör" — adta hírül a Maros.

3 7