Halmágyi Pál szerk.: Tanulmányok Tóth Ferenc köszöntése. A Makói Múzeum Füzetei 90. (Makó, 1998)

Csillag András: Adalékok Pulitzer József családtörténetéhez

Louisban jelentős haszonnal (30 ezer dollárért) túladott a Westliche Post című lapban lévő tulajdoni hányadán.

6 Amerikai életrajzírói szerint 1875 őszétől 1876 nyaráig ismét Európában tartózkodott. Ennek alapján megfelelhet a valóságnak Kende Géza állítása, miszerint „1875-ben Pulitzer Magyarországon járt. Volt a Császár-fürdőben és leutazott Temesvárra is, felkeresni egy barátját." Bár adatokkal nincs alátámasztva, Seitz munkájában az olvasható, hogy miután a The Sun című lap részére teljesített washingtoni tudósítói megbízatása lejárt, — ismeretlen okból — 1877-ben megint Európába ment.

8 Ugyanakkor tény, hogy 1878 nyarán ifjú hitvesével, Kate Davisszel tízhetes nászutazást tett Európában, melyet követően cikksorozatban számolt be a németországi, franciaországi és angliai politikai helyzetről a tekintélyes New York-i lapban. E cikkekben viszont nincs utalás magyarországi tapasztalatokra.

9 * Levéltári kutatásaink során nem találtuk bizonyítékát annak, hogy anyja halála után Pulitzer intenzív kapcsolatot ápolt volna Magyarországon maradt hozzátartozóival. Noha közeli és távoli rokonaitól — amikor már nemzetközi hírű lett — számos segélykérő levelet kapott, ezekre nem szívesen reagált, mert maga sem mindig tudta ki a valódi és ki az „álrokon". E levelezési anyag azonban, amely a New York-i Columbia Egyetem kézirattárában található, sok értékes információt tartalmaz a Pulitzer családra vonatkozólag. Kiderül belőle például, hogy európai rokonai közül talán az egyetlen, akivel haláláig bizalmas viszonyban állt, unokabátyja, dr. Politzer Ádám (1835—1920) bécsi orvosprofesszor volt. O a Pest megyei Albertin született, Kecskeméten nevelkedett és Pulitzerhez hasonlóan „self-made man" volt. A professzor többször is közreműködött Pulitzer magyarországi hivatalos (pl. örökségi) ügyeinek intézésében, az ismeretlen segélykérők kilétének és helyzetének tisztázásában, sőt esetenként még új személyi titkárt is ajánlott a figyelmébe, ha éppen arra volt szüksége. Kölcsönösen meglátogatták egymást és leveleztek. Egy alkalommal a fiaival elégedetlen Pulitzernek — saját ifjúságukra utalva — ezt írta: „Amit Ön Ralphról és Josephről mond, azt bizonyítja, túl sokat követel e fiatalemberektől. Ne feledje, hogy ők teljesen más körülmények között születtek és nevelkedtek, mint mi. Önerőből felemelkedett emberek, mint Ön és jómagam, a megélhetésért vívott küzdelem hevében válnak éretté — és ki tudja, hogyha mi is gazdag szülők gyermekei lettünk volna, most azok lennénk-e, mint amik vagyunk... A Puiitzernél jó pár évvel idősebb, tudós orvosprofesszor — aki József nagyapjának, Pulitzer Mihálynak oldalági rokonságából származhatott — nagy elfoglaltsága mellett is készségesen segédkezett Pulitzer óhazai ügyeinek elrendezésében. A már régóta milliomos sajtókirály 1906-ban például mintegy háromezer koronát örökölt anyai nagybátyja, néhai Berger Adolph szabadkai lakos hagyatékából. Az eljáró magyar ügyvédet levélben arra kérte, hogy az összeget utalja át Politzer Ádámnak; bécsi unokabátyjának pedig e sokat eláruló sorokat küldte: Kedves Professzorom! Bocsásson meg — ezúttal a jótékonyság kedvéért — hogy ismét zavarom, de tudom, milyen jó szíve van. A dr. Török Arthúrnak (ügyvéd — Cs. A.) írott 96