Halmágyi Pál szerk.: Tanulmányok Tóth Ferenc köszöntése. A Makói Múzeum Füzetei 90. (Makó, 1998)
Csillag András: Adalékok Pulitzer József családtörténetéhez
levelem mellékelt másolata magáért beszél. Az Ön tanácsát megfogadva, elküldtem neki a meghatalmazást, minthogy a pénzre nincs szükségem és nem kívánok aláírásokkal foglalkozni. Azonban szeretnék még egy feltételt szabni: amennyiben lehetséges, minden sietség nélkül és a nyilvánosság teljes kizárásával, esetleg megbízhatna valakit, nézne utána annak, hogy egy Berger József nevű unokatestvérem, aki 20 vagy 30 évvel ezelőtt halt meg, hagyott-e hátra utódokat. Ha igen, nekik küldje el a pénzt. De az isten szerelmére kérem, ne említse, hogy tőlem származik. Csak a tényt közölje velem, hogy megtörtént. Az érintett személyekről nekem nem kell beszámolnia. Ha nem találna egyetlen gyermeket vagy asszonyt sem, bármely rászorulónak odaadhatja a pénzt belátása szerint anélkül, hogy engem tájékoztatnia kellene. Őszintén bevallom, utálok kéregető leveleket kapni olyanoktól, akik rokonoknak adják ki magukat, mivel e levelek hitelessége kétséges. Nem óhajtok ilyeneket kapni és félve teszem azt, amit egyébként jótékonyságból szívesen megtennék, mert tapasztalatom szerint egyik-másik nőszemély különösen követelőző és bosszantó tud lenni. Remélem jól van és boldogságban él. Bár adná az ég, hogy októberben Bécsbe mehessek, de aligha van értelme annak a sok vesződségnek, ami egy zajmentes lakás keresgélésével jár. Őszinte tisztelettel, Joseph Pulitzer. 1 1 * A rokonsággal kapcsolatos levelezési anyagban további adatok találhatók Pulitzer kivándorlásának körülményeire vonatkozólag is. Bebizonyosodott, hogy (egyik) anyai nagybátyja csakugyan Berger Vilmos (1826—1899) honvéd huszárszázados volt, akit az iíjú József példaképének tekintett, amikor azt a célt tűzte ki maga elé, hogy lovas katona lesz. Midőn Habsburg Miksa főherceg — Ferenc József öccse — 1864 tavaszán Amerikába készült, hogy III. Napóleon támogatásával elfoglalja a mexikói császári trónt, zászlaja alá még Európában nemzetközi légiót toboroztak. Ez lengyel, francia, osztrák és magyar önkéntesekből, javarészt kipróbált katonákból állt össze. Köztük osztrák—magyar huszárkontingens is volt, melvnek tagjaként hajózott el az Újvilág felé az akkor 38 esztendős Berger Vilmos is. 1" Nagybátyja nyomdokaiba akarván lépni, Pulitzer önként jelentkezett katonai szolgálatra annak reményében, hogy csatlakozhat a Mexikóba induló önkéntesekhez. Ám erre a célra csak kipróbált veteránok kellettek, így fiatal kora és amúgy is rossz látása, gyenge fizikuma miatt az osztrák sorozóhatóságnál eltanácsolták. Ekkor úgy gondolta, hogy majd a Miksát támogató francia idegenlégió tagjaként fog eljutni a távoli földrészre. Franciaország felé vette tehát útját, hogy beálljon a Mexikóba induló seregbe. Párizsig (más forrás szerint Strasbourgig) jutott el, azonban ez a próbálkozása sem járt több sikerrel. Ezt követőleg úgy döntött, hogy Hamburgban hajóra száll és maga indul útnak a tengeren túlra, majd az Egyesült Államokból továbbutazik Mexikóba. New Yorkba érkezésekor, 1864 nyarának végén azonban kiderült, hogy nem maradt elegendő pénze az utazás folytatásához, így beállt önkéntesnek az Észak és Dél között dúló amerikai polgárháborúba. 1 3 97
