Halmágyi Pál szerk.: Tanulmányok Tóth Ferenc köszöntése. A Makói Múzeum Füzetei 90. (Makó, 1998)

Marosvári Attila: Hipotézisek a kiszombori körtemplom keletkezéséről

pápa egy 1187. június 23-án kelt oklevelében fordul elő, s mely Reiszig véleménye szerint valahol a Duna-Tisza közén vagy a Tisza és a Maros szögében feküdhetett. IV. Béla ugyanis 1238. január 29-én megerősítette a lovagrend Harcha-i birtokait, s többek között e birtokok közé sorolta a Bács megyei Becsét (a mai Óbecsét) és a Torontál megyei Bocsárt, mely eredetileg a csanádi vár tartozéka volt (im. II. 14— 75.). Ha — Reiszig álláspontjával szemben — igaz az a föltételezés, hogy ez a Harcha-i johannita birtok megegyezik a karcsai birtokkal, s ha valóban e birtok tartozékai voltak a becsei és bocsári birtokok, akkor — e birtokok Kiszomborhoz való földrajzi közelsége, illetve a Karcsától való távolsága folytán — nem zárhatjuk ki egyértelműen annak eshetőségét, hogy (a fennmaradt írásos bizonyítékok hiánya ellenére) lehetett közvetlen kapcsolat a kiszombori és a karcsai körtemplom között. 23 Lásd: Kisterenyei Ervin: A kiszombori rotunda középkori falképeinek restaurálása, 1982—1983. = Múzeumi Műtárgyvédelem. 1982:10. 320. 24 Lásd: Szeged története I. A kezdetektől 1686-ig. Szerk.: Kristó Gyula. Szeged. 1983 298—300., vö. még: uo. 285., 341., 416., Máté Zsolt: Szeged XVI. századi helyrajza, in: Tanulmányok Csongrád megye történetéből XIV. Szerk.: Blazovich László. Szeged. 1989. 20. Ugyancsak nem igazolható Kozák Károly föltevése, miszerint a Kiszomborhoz közeli szőregi bazilita monostor bármikor is a johanniták birtokában lett volna. Vö.: Karácsonyi Péter: Szőreg középkori története, in: Szőreg és népe (Tanulmányok) Szerk.: Hegyi András. Szeged. 1977. 74. 25 Kozák Károly: Kiszombor. im. 12—13. 26 Lásd: Istvánfi Gyula: Vésztő—Mágorhalom Csolt-monostor helyreállítása 1978—82. = Műemlékvédelem. 1985:2. 70—79. 27 A föltáró régész, Juhász Irén szerint nem bizonyítható egyértelműen, hogy ez volt az első, bizánci stílusú templom. Föltételezése szerint a rotunda a XI. század második felében fölépített templom mellett állt, s a kegyúr kápolnája volt. Lásd: Juhász Irén: A Csolt-nemzetség monostorának története. = Békési Élet. 1980:4. 445., Uő: Vésztő. Mágori halom. Bp. 1984. Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára 172. 4. 28 Lásd: Dékány Tibor: A negyedik hatkaréjos rotunda. = Műemlékvédelem. 1983:3. 192—193. és 199—200. vö. még: Entz Géza: Erdély építészete a 11—13. században. Kolozsvár, 1994. 27., Erdély története. Első kötet. A kezdetektől 1606-ig. Szerk.: Makkai László és Mócsi András Bp. 1986. 214. és 222. 29 Dékány Tibor: A negyedik hatkaréjos rotunda, im. 196—199. 30 Gervers-Molnár Vera: A középkori Magyarország rotundái. im. 12. 30